Amikor Magyarországon egyre inkább napirendre kerül valamiféle összehangolt nemzetközi támadás az ország ellen – akár beszélt erről Orbán Viktor a zárt frakcióülésen, akár nem – kevés nagyobb ajándékot kaphatna a jobboldal az EP-től.
zöld
Fülöp Orsolya és Bihari Dániel az Uniqa Biztosító Otthon és Környezet pályázatán lett az első.
Sokat panaszkodunk életszínvonalunkra, ami pedig még így is bõven meghaladja a lehetõségeinket.
A panel ellendrukkerei szerint az ilyen lakások nyáron melegek, a fûtés drága és szabályozhatatlan, ami miatt sokszor télen is ki kell nyitni az ablakokat. Körülbelül 640 ezer család él panellakásban, akik külsõ szigeteléssel és ablakcserével évi 40-55 ezer forintot spórolhatnak.
A piaci árnál tíz százalékkal magasabb áron kínál „zöldáramot” az ELMÛ-ÉMÁSZ csoport, ami kilowattóránként öt forint többletet jelent a fogyasztónak. Indokolt pluszköltség, vagy környezettudatosságunkat kihasználó „extraprofit”?
Különös és nagyon nehéz utat választott Afrikába három, magyarországi születésû fehér gólya, akiket máltai pihenõjük során helyi civilek és rendõrök óvtak az orvvadászoktól. Mára feltehetõen elérték Afrikát, de az igazi megpróbáltatás még csak most jön számukra.
Régi, belvárosi társasházaink többségérõl elmondható, hogy szelel az ablak, a falak hõszigetelése nem az igazi, és a fûtési rendszer is sok helyen elavult. Néhol a városkép védelme, máshol a lakók ellenállása akadályozza meg az energiatakarékossági felújítást. Pedig megérné, évente 100 ezer forintot spórolhatna minden háztartás.
Autónk élete nem a szalonban kezdõdik, és számára a végállomás sem az, amikor „végleg” megszabadulunk tõle. Teljes életciklusa során 20-80 tonna CO2-t juttat a levegõbe, és nem csak akkor, amikor rátaposunk a gázra.
Ma Magyarországon közel 350 ezer háztartás él vályogházban és küzd annak különféle problémáival. Külsõ szigeteléssel és új ablakokkal évi 100-190 ezer forintot spórolhatunk, a beruházást azonban több szempontból is jól meg kell fontolni.
Magas a rezsi, szelel az ablak, a falak kiengedik a meleget, az energiaszámlát pedig fizetni kell. Szigeteléssel, ablakcserével ma a magyar háztartások döntõ többsége százezreket takaríthatna meg éves szinten - ebben segítünk egy országos felmérés adataira támaszkodva.
A piaci árnál 10 százalékkal drágább zöld áramot kínál a versenypiacon az Elmû-Émász csoport a környezettudatos fogyasztóknak - jelentette be Nagy Zoltán, az áramcég értékesítési igazgatója kedden a Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Fogyasszunk kevesebbet, legyünk energiatakarékosak! Ha mégsem, kínos helyzetbe kerülünk! Elég nyögvenyelősen rágja a szánkba...
A mosógép egy átlagos magyar háztartásban nagyjából minden másnap dolgozik, forgat, szivattyúz, öblít és facsar a mosógép - kortól és típustól függően eltérő hatékonysággal. A 15 évnél öregebb gépeket érdemes lecserélni.
A háztartások egyik legnagyobb energiafogyasztói a hűtőszekrények és a fagyasztóládák. Magyarországon ezek élet kora 7-12 év, de szép számban vannak ennél öregebb gépek is. Új, energiatakarékos típusokkal évi több tízezer forintot is meg lehet spórolni – segítünk számolni.
Építésekor a szocialista lakásépítés mintapéldája volt az Óbuda kapujában álló Faluház, ám később az „embertelen betondzsungel” egyik mintapéldánya lett. Uniós támogatással azonban megújult, a lakók spórolnak, és a panelek korszerűsítésének mintája lett – Magyarország legnagyobb „panelkorszerűsítésének ” története és tanulságai.
A rendszerváltás után épült „fiatal” társasházak energiatakarékosság szempontjából már igencsak jónak mondhatók, de itt is lehet még jobb eredményeket elérni. Megmutatjuk, hogyan.
Az utóbbi évtizedekben már modern építőanyagokból épültek a család házak Magyarországon, ám a rezsiszámla még ezekben az épületekben s tovább faragható. Évi 150-300 ezer forintot spórolhatunk a megfelelő hőszigeteléssel.
Sokan nem néznek ki sokat a panelből, pedig jobban vigyáz az energiára, mint sok téglaépítésű ház. Spórolni persze itt is lehet, de a legjobb eredmény eléréséhez az egész lakóközösségre szükség van. Megmutatjuk hogy mit és mennyiért.
A hajózás veszélyes hulladékait fogadja Baja új kikötője. A rendszer két hónap tesztidőszak után fizetős lesz, hogy ne legyen több kidobott hajóakkumulátor és olajos fenékvíz a mederben.
Több mint negyedmillió család él téglából vagy kőből épült, régi típusú társasházakban, és fizet indokolatlanul magas energiaszámlát. A felújítás számukra körülményesebb, mint családi házak esetében, és 10-15 év múlva térül meg. Aki mégis belevág, az évi 100 ezer forintot takaríthat meg.
Évi 2-300 ezer forintba kerül az átlagos vályogházak fűtése és a melegvíz előállítása, bár meg kell jegyezni, hogy légkondira viszont nincs szükség, és az építőanyag is környezetbarát. Rendes szigeteléssel azonban évi 100-190 ezer forintot faraghatunk az energiaszámlából: a vályogra is igaz, hogy az ablakba, födémbe fektetett pénz jobban kamatozik, mint a bankban.
Hazánk teljes lakásállományának több mint harmada téglából épült „régi” családi ház. Bár a falak vastagok, az energia mégis könnyen szökik. Ha 1,5 millió forintot fektetünk a ház szigetelésébe, évente 200-350 ezer forintot spórolhatunk – jóval többet, mint a banki kamat.
