Élet-Stílus

Így olcsóbb az élet családi házban

admin
admin

2011. 06. 05. 14:15

Az utóbbi évtizedekben már modern építőanyagokból épültek a család házak Magyarországon, ám a rezsiszámla még ezekben az épületekben s tovább faragható. Évi 150-300 ezer forintot spórolhatunk a megfelelő hőszigeteléssel.

Sorozatunk előző részeiben már bemutattuk a régebbi építésű családi házak jellegzetességeit és energiafogyasztását, jöjjenek most fiatalabb társaik. Bár családi házaink zöme még a nyolcvanas évek előtt épült, az ez után épített házakban is jelentős számú, több mint egymillió háztartás él Magyarországon.
Az épület korának témánk szempontjából azért van jelentősége, mert az eltelt idő alatt hatékonyabbá váltak az építőanyagok, és szigorodtak az építőipari követelmények is. Így van ez az „egyszerű” tégla esetében is, ami az újabb építésű családi házak jellemző építőanyaga. Az utóbbi egy-két évtizedben alig-alig alkalmaznak más építőanyagot az építkezők: meglehetősen kis számban épülnek könnyűszerkezetes házak, s elvétve jelenik meg néhány vályog épület. A napjainkban használt, úgynevezett porózus téglák (mint amilyenek például az igen elterjedt Porotherm 30 vagy 38 téglák) már hatékonyabbak, mint a régi típusú, kisméretű tömör téglák, mindazonáltal alapállapotukban általában ezek a házak is maximum az F, vagyis az „átlagos” besorolást érik el az energiatanúsítványban.

A régi építésű házakhoz képest további különbség, hogy nagyobb arányban végezték el a külső hőszigetelést az épületek építésekor. Az Energiaklub felmérésének adatai szerint míg a régi családi házak körülbelül 80 százaléka nincs hőszigetelve, addig az újabb típusú téglaházaknál ez az arány már „csak” 60 százalék. Meg kell jegyezni azonban, hogy a 90-es években gyakorta alkalmazott 5 cm vastag polisztirol még jó szigetelésnek számított, meg is haladta az akkori szabványokat, de az új hőtechnikai követelményeknek már nem felel meg.

Forrás: Energiaklub

Forrás: Energiaklub

Az elkövetkező években is várható a szabványos értékek fokozatos szigorítása, és már nem csak az új épületekre, hanem a jelentősebb épületfelújításokra vonatkozóan is. Érdemes tehát kicsit hosszabb távra előre gondolkodni, és felújításkor vagy építkezéskor jobb paramétereket teljesíteni, mint az aktuális minimum-követelmények (ez jelenleg a falak esetén U=0,45 W/ m2K, födémek esetén U=0,3 w/ m2K).

az u-érték

Az U-érték a különböző szerkezetek hőveszteségének mértékét mutatja, vagyis azt, hogy mennyi hő áramlik át az anyag egységnyi felületén. A hőátbocsátási tényezőt U-értékkel jelölik, mértékegysége W/m2K. Minél kisebb az U-érték, annál jobb a választott anyag (építőanyag, szigetelés vagy nyílászáró) hőszigetelő képessége.

Az ablakok már megfelelők

Az újabb családi házakban az ablakok hőátbocsátási tulajdonságai már viszonylag jónak számítanak, átlagosan 1,6 körüli U-értékkel. Ezeket nem feltétlenül szükséges cserélni, de ha mégis, akkor az elérhető leghatékonyabb, 0,8 U-értékű vagy annál is jobb nyílászárókat érdemes választani – így még 10 év múlva is hatékonynak számítanak majd ablakaink.

Aki még nem végezte el az épület külső hőszigetelését, annak feltétlenül érdemes belevágnia. A Porotherm 30 és 38 téglából épült családi házaknál 10 cm vastag polisztirolhab szigeteléssel már el lehet érni, hogy a falak hőszigetelő képessége felvegye a versenyt az újonnan épülő házakkal szembeni követelményekkel. Természetesen léteznek olyan szempontok, amelyek miatt egy háztartás illetve az energetikai szakértő az adott épület esetén a polisztirolhabbal szemben más típusú szigetelőanyagokat (például kőzetgyapot) részesít előnyben, de átlagos esetben a polisztirolhab megfelelő és gazdaságos megoldást nyújt. Mindenképpen érdemes azonban energetikai tanúsítót megbízni házunk és a környezet alapos felmérésével, mielőtt belevágnánk a beruházásba – a 30-40 ezer forintos szakértői díj eltörpül egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaihoz és felesleges költségeihez képest.

Lényeges, hogy a vasbeton padlásfödém is szigetelve legyen, hiszen ott is jelentős a hővesztesége az épületnek. Ez talán a legegyszerűbben megvalósítható lépése a korszerűsítésnek, hiszen a szigetelőanyagot egyszerűen csak le kell rakni a padlástérben. Fontos, hogy az anyagot védjük az esetleges beázástól, ezért a cseréplécek alá esővédő fólia felhelyezése is szükséges lehet.

A jól tervezett hőszigetelés hatására, illetve ha nyílászáróink valóban elég hatékonyak, akkor a háztartás energiafogyasztása csaknem a felére eshet vissza: a ház egy négyzetméterének felfűtéséhez, és a szükséges melegvíz előállításához szükséges primerenergia-igény a kezdeti 400-450 kWh-ról 190-200 kWh-ra csökken. Ezzel az épület besorolása akár a B kategóriát is elérheti – itt fontos megjegyezni, hogy a besorolás az épület geometriájától, a fűtött térfogat és a hűlő felületek arányától is függ, tehát két hasonló fogyasztású, de más alakú ház nem feltétlenül tartozik ugyanabba a kategóriába.

Forrás: Energiaklub

Forrás: Energiaklub

150-600 ezret spórolhatunk

Ha a megtakarítást pénzben akarjuk kifejezni, akkor figyelembe kell vennünk a felhasznált energiahordozók típusát is. A fűtéshez az újabb típusú családi házak lakói is jelentős arányban használnak tüzifát: az Energiaklub felmérése szerint a háztartások 32 százaléka csak fával, további 12 százalékuk pedig fával és gázzal is fűt. A háztartások nagyjából fele használ kizárólag gázt a fűtéshez. Mivel a tűzifa az ország legtöbb részén olcsóbb a vezetékes gáznál, a fával fűtők – az átlagosan 100 m2fűtött alapterület esetén – értelemszerűen kevesebbet költenek a fűtéshez és melegvíz-előállításhoz szükséges energiára: alapesetben évente 300-350 ezer forintot, amelyből a hőszigetelés és a hatékony ablakok hatására átlagosan 150 ezer forintot is megspórolhatnak egy évben.

Jóval magasabb a gázzal fűtő háztartások energiaszámlája: ők akár 500-600 ezer forintot is kifizetnek egy évben. A megtakarítás esetükben igen jelentős lehet, megközelítheti a 300 ezer forintot évente. A beruházás így néhány éven belül megtérül, sőt: mai információink szerint a beruházás élettartama alatt megtakarított energiaköltségek jócskán meg is haladják egy átlagos bankbetét hozamát. A megtérülést tovább javíthatják az állami támogatások: bár idén a lakosság számára nincsenek kiírva állami pályázatok, a lakástakarékpénztári megtakarítások mellé továbbra is jár az állami támogatás. Kezdődik a felújítási szezon, ideje tehát körbenézni a piacon, energetikussal konzultálni, s – ha a háztartás pénztárcája engedi – belevágni a beruházásba. Megéri.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.