Vádalkut kötött az Egyesült Államok és Julian Assange, kiengedték a WikiLeaks alapítóját a börtönből
A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben.
wikileaks
Priti Patel belügyminiszter pénteken aláírta a kiadatási végzést, Assange-nak azonban továbbra is van fellebbezési lehetősége.
Még a brit belügyminiszternek is jóvá kell hagynia a döntést. Ha elítélik, 175 év börtönt is kaphat a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója.
Az ausztrál állampolgárságú Julian Assange akár százhetvenöt év börtönbüntetést is kaphat a szivárogtatások miatt.
A bíróság szerint fennáll a veszélye, hogy Amerikában öngyilkos lesz, szabadlábra helyezve viszont megszökik.
Roger Stone lett a hetedik ember Donald Trump környezetében, akit az állítólagos orosz beavatkozás miatti nyomozás során talált információk miatt elítéltek.
Dokumentumok bizonyítják, hogy Julian Assange oroszokkal találkozott az ecuadori nagykövetségen.
Az ügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság távollétében is rendelje el a WikiLeaks-alapító őrizetbe vételét.
A Wikileaks alapítója továbbra is tagadja a vádakat.
Azt mondta, szereti és hisz az ártatlanságában.
A szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem hét évvel ezelőtti megszegése miatt.
Az egész világ keresi a választ a Wikileaks-alapító letartóztatása óta, de lehet, hogy már azelőtt sem volt a követségen az állat.
Azt állítják, hogy az ország kormánya ellen kémkedett.
„Vendéglátói” szerint komoly magatartásbeli problémák voltak a Wikileaks alapítójával.
Pedig az elnökválasztási kampányban még imádta a Wikileaks-t, amikor az a kezére játszott.
Azért emeltek vádat Julian Assange ellen, mert együttműködött Chelsea Manninggel titkosított dokumentumok kiszivárogtatásában.
A Wikileaks alapítója hét évet töltött Ecuador londoni követségén.
Vannak arra vonatkozó értesülések, hogy akár órákon belül kitennék a londoni követségről.
Roger Stone-t többek között hamis tanúzással vádolják.
Ugyanakkor a virginiai államügyészi hivatal szóvivője közölte: a bírósági átiratot tévedésből küldték el, a név is „téves volt”.
Tavaly szentestére időzítették a nagy tervet, de végül túl kockázatosnak ítélték.
Az orosz nagykövetség azonban nem reagált.
Megszegett egy megállapodást, amit a neki menedéket nyújtó ecuadori kormánnyal kötött.
Hiába ejtette a svéd ügyészség a vádakat, a londoni bíróság úgy döntött, nem vonja vissza a parancsot.
