A végéhez közeledhet a Wikileaks-alapító Julian Assange önkéntes száműzetése Ecuador londoni követségén, miután az általa létrehozott szivárogtató portál Twitter-oldalán bejelentette: felső körökből kaptak jelzést arra vonatkozóan, hogy az ausztrál férfinak „órákon vagy napokon belül” el kell hagynia a diplomáciai képviselet épületét, ahol majdnem hét évet töltött.
BREAKING: A high level source within the Ecuadorian state has told @WikiLeaks that Julian Assange will be expelled within "hours to days" using the #INAPapers offshore scandal as a pretext–and that it already has an agreement with the UK for his arrest.https://t.co/adnJph79wq
— WikiLeaks (@wikileaks) April 4, 2019
Később az ecuadori kormány azt közölte, hogy „nem reagál pletykákra”, az AP hírügynökség pedig egy névtelenséget kérő tisztviselőt idézett, aki szerint nem született döntés Assange kirakásáról, de a dél-amerikai ország egy ideje már nem csinál titkot abból, hogy púp a hátán a Wikileaks alapítója. A követség előtt megjelentek Assange támogatói, újságírók táboroztak le és tévétársaságok indítottak élő közvetítést arról, hogy mi történik épp az épületnél. (Egyelőre semmi.)
Családban marad
Épp egy szivárogtatási ügy adhatja meg a végső lökést Assange eltávolításához, az ecuadori kormány ugyanis a Wikileaksnek tulajdonítja az úgynevezett INA-iratok kiszivárogtatását, amelyek az elnök korrupciós botrányáról árulkodnak. Eszerint valójában Lenín Moreno családja birtokol egy offshore céget, amely jelentős összeghez jutott attól a kínai vállalattól, ami egy értelmét és minőségét tekintve erősen kétséges, viszont borzasztóan drága, hárommilliárd dolláros vízierőmű-beruházást valósított meg Ecuadorban. Januárban a 444 is írt a beruházásról, a cikkből kiderül, hogy számos döntéshozó börtönbe került korrupciós ügyek miatt.
A dokumentumok tanúsága szerint a Coca Codo Sinclair gátat és vízierőművet megépítő Sinohydro 18 millió dollárt juttatott egy ecuadori üzletemberhez köthető offshore cégnek, amely Panamában bejegyzett cégekhez továbbította az összeget, köztük az INA Investments Corp.-nak, amelynek valódi tulajdonosa Lenín Moreno testvére, Edwin Moreno Garces. A cég neve az elnök három lányának nevére – Irina, Cristina, Karina – utal.
Miközben Edwin Moreno azt állítja, hogy 2013-ban elhagyta a céget, egy oknyomozó cikkből az derült ki, 2015 márciusában kérte, hogy a cégdokumentumokban cseréljék ki nevét Maria Patiño Herdoizáéra. Az iratok alapján egy ellenzéki képviselő vizsgálatot kezdeményezett Moreno ellen a törvényhozásban. Ezen felül olyan magánjellegű fényképek is nyilvánosságra kerültek, amelyek arról tanúskodnak, hogy Moreno és családja korábban fényűző életet élt Genfben.
Védekezés: támadás
Március 26-án a Wikileaks Twitter-oldalán közölte a tényt, hogy vizsgálat indul Moreno ellen, és egy rövid mondatban emlékeztettek a New York Times tavaly decemberi cikkére is, amely arról szól, hogy Donald Trump volt kampányfőnöke, Paul Manafort a megválasztása előtt tárgyalt Morenóval, aki jelezte, hogy megszabadulnának Assange-tól amerikai kedvezményekért, például adósságelengedésért cserébe.
Még egyszer: egy tavaly decemberi New York Times-cikkről van szó, az ecuadori kormány mégis felhúzta magát, és José Valencia külügyminiszter másnap közölte: az ország méltóságát sértő hazugság a Wikileaks részéről, hogy adósságcsökkentésért kiadták volna Assange-t. Rá egy napra pedig Andrés Michelena tájékoztatási miniszter jelentette ki, hogy az INA-iratok egy Ecuador destabilizálására irányuló terv részét képezik, ami mögött Julian Assange mellett Rafael Correa volt ecuadori elnök és Nicolás Maduro venezuelai elnök áll.
Az ecuadori nemzetgyűlés határozatban állt ki Moreno mellett, amiben felhatalmazták a külügyminisztériumot, hogy nemzeti érdekből eljárjon Assange menedékjogát illetően. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Assange abba a kézbe harapott, ami eteti őt. Ezen a héten, kedden pedig Moreno jelentette ki, hogy Assange megszegte a menedék feltételeit, és rövid időn belül döntést hoz ügyében.
Csakhogy a Wikileaks tagadja, hogy bármi köze volna az INA-iratok és a privát fotók kiszivárogtatásához köze volna, és szerintük nem is reagálhatott volna rosszabbul a kormány a botrányra: ahelyett, hogy tisztáznák a kérdést, őket vádolják. Assange ügyvédje szerint ráadásul azért se lehet köze védencének az egész ügyhöz, mert a Wikileaks egy nemzetközi szervezet, amelyben ő már több mint fél éve lemondott szerkesztői szerepéről.
És a macskáját se eteti rendesen
Tavaly márciusban egyébként az ecuadori kormány az internet-hozzáférést is megvonta Assange-tól arra hivatkozva, hogy megszegett egy megállapodást, miszerint nem foglalatoskodik más országok belügyeivel. Októberben ismét engedélyezték számára az internet használatát, de meglehetősen megalázó feltételeket is szabott neki az ecuadori kormány: azon túl, hogy három nappal előre be kell jelentenie látogatóit, és semmilyen politikai megnyilvánulást nem tehet, azt is előírták neki, hogy takarítania kell a fürdőszobáját és megfelelően gondoskodni a macskájáról, különben menhelyre kerül az állat.
Assange szerint a szabályok arra irányultak, hogy kitúrják a követségről, és pert indított. Ügyvédje arra hivatkozott, hogy az ecuadori államnak nemzetközi felelőssége van Assange védelmezésében. Ezzel szemben az ecuadori kormány arra hivatkozott, hogy az előírások a békés együttélést szolgálják a követségen, amelynek Assange több mint a harmadát elfoglalja, és arra is hivatkoztak, hogy focizással és gördeszkázással tett kárt az épületben. A bíróság elutasította keresetét, szerintük a szabályok nem sértették meg a menedékjogát.
A Wikileaks szerint Ecuador már megállapodott az Egyesült Királysággal Assange letartóztatásáról. Ennek alapja már nem a svédországi, nemi erőszakkal kapcsolatos vád lenne, ami miatt 2012-ben menedéket kért a Wikileaks-alapító, hanem az, hogy megsértette feltételes szabadlábra helyezésének feltételeit. Ugyanis amikor az ecuadori követségre menekült, óvadék ellenében lehetett szabadlábon, miközben svédországi kiadatásának tárgyalása zajlott az Egyesült Királyságban.
Véletlen elírás
Assange természetesen nem az emiatti felelősségre vonástól fél, hanem attól, hogy átadhatják az Egyesült Államoknak, ahol elítélhetik azért, mert a Wikileaks titkosított diplomáciai és katonai dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Tavaly novemberben véletlenül kiderült, hogy vádat emelhettek Assange ellen, miután napvilágot látott egy átirat, amiben a virginiai helyettes államügyész azt kéri egy bírótól, hogy kezelje ezt a tényt bizalmasan. A vádemelésnek ugyanis mindaddig titokban kellett volna maradnia, amíg le nem tartóztatják Assange-t, elkerülendő, hogy megpróbáljon elmenekülni a felelősségre vonástól, vagy bizonyítékokat próbáljon megsemmisíteni.
Később az államügyészi hivatal és a Wikileaks is azt állította, hogy tévedés történt, Assange neve egy elírás miatt került a dokumentumba. Egy sajtószabadságért tevékenykedő szervezet keresetet nyújtott be, hogy oldják fel az Assange elleni vádemelésre vonatkozó titkosítást, amit egy szövetségi bíró januárban arra hivatkozva utasított el, hogy nincs bizonyíték arra, hogy valóban vádat emeltek ellene.
A virginiai szövetségi ügyészek egyébként már jó ideje nyomoztak Assange ügyében. A Trump-kormányzat hivatalba lépése után úgy döntött, újra vizsgálja, hogy a szivárogtatások miatt lehetséges-e a vádemelés a Wikileaks tagjai ellen, és a 2016-os elnökválasztási kampányban feltételezett orosz beavatkozást vizsgáló Mueller-bizottság is foglalkozott vele, konkrétan a Demokrata Párt vezető szervétől és Hillary Clinton kampányfőnökétől származó emailekkel, amelyeket a Wikileaks hozott nyilvánosságra.
Kiemelt kép: Jay Shaw Baker/NurPhoto
