Kiss Judit Ágnes szerint éppen az önirónia szokta megvédeni attól, hogy végtelenül giccses és pátoszos legyen. Erről, valamint női öregedéshez köthető előítéletekről, az elmúlás nehézségeiről és a kortárs irodalom világáról is mesél Nyáry Krisztiánnak.
Alkotói munkafolyamatokról, szöveg és képek összefonódásának lehetőségeiről, pokolról és mennyországról is kérdezte Nyáry Krisztián Rakovszky Zsuzsát, akit nemrég a magyar irodalom egyik legnagyobb élő költőjének nevezett Grecsó Krisztián.
Varró Dániel „harsány, ordított világnak” érzékeli azt, amiben élünk, ahol nem könnyű derűsnek maradni. A költőt – aki megírta a Túl a Maszat-hegyen folytatását – egzotikus rímekről és durva gyerekkönyvekről is kérdeztük.
Száz éve jelent meg T. S. Eliot nagy verse, a Waste Land, amit ítéletnapig lehetne elemezni – sokan meg is tették. Most inkább sorra vesszük, hogyan fordították le magyar költők a verset az eltelt évszázadban, és három új fordítást is közlünk.
A járvány első évében Lana Del Rey nem lemezt, hanem verseskötetet és fotóalbumot adott ki, ami most magyarul is megjelent. Mi van a játékbabás imázson, a sosemvolt Amerika iránti nosztalgián meg a kólaízű puncin túl?
A rezsiharcok közepette sorra zárnak be a múzeumok, könyvtárak, erről is esik szó a Buksó podcastban. Nyáry Krisztián vendége ezúttal Molnár Krisztina Rita, aki új kötetéről, így a társkeresésről, álmokról, a háborúról is mesél.
Mindenhol jelen van a hatalom – mondja Závada Péter, akivel arról is beszélgettünk, hogy a közéletből való kivonulás elegáns megoldás vagy gyávaság-e, és vajon van-e még szabad akarat a mindenható algoritmusok korában? Interjú.