A század egyik legnagyobb vulkánkitörése zajlik a Karib-térségben. A sztatoszférába jutó kén-dioxidból kénsav keletkezik, ami nagy mennyiségben a globális klímára is hatással van.
tűzhányó
A Fagradalsfjall 900 év után tört ki újra.
A Vezúv 79-es kitörése törmelékárral borította be a várost.
A Fagradalsfjall 900 év után tört ki ismét.
Rövid időn belül zsinórban negyedik kitörését produkálta az Etna, úgynevezett primitív láva tör a felszínre.
Újabb, a keddinél is erősebb kitörést produkált, pedig az sem volt semmi: a légköri lökéshullámot a Mátrában is mérni lehetett.
A XXI. században még nem volt olyan, igazán jelentős vulkáni működés, ami az előző évszázadban nyolc alkalommal is történt. Köztük globális éghajlatváltozást okozó események.
A vulkán Hawaii öt tűzhányója közül a leginkább aktív.
A Resurrectionként, azaz Feltámadásként ismert lemez régóta megosztja a geofizikusokat.
A Grímsvötn utoljára 2011-ben tört ki.
A szakértők egy herculaneumi leletet elemeztek.
A nagyobb kitörések az elmúlt kétezer évben is jelentős hatásokkal jártak.
A Sangay utoljára 1628-ban tört ki.
A szakértők sarkvidéki jégmintákban bukkantak egy kitörés nyomára.
Kitört vasárnap a Jáva szigetén lévő Merapi vulkán, a hamufelhő több falut is beterített.
A Yellowstone Nemzeti Park területén a távoli múltban több szuperkitörés is zajlott.
A vulkáni tevékenység által kialakított megafennsík egykor a bolygó felületének 1 százalékát fedhette le.
A hawaii Puhahonu nagy része a tenger alatt fekszik.
A szakértők több tízezer éves leleteket vizsgáltak.
Május 13-án lesz látható a Viasat Historyn a Pompeii: A kitörés után című dokumentumfilm.
Áprilisban ismét kitört a tűzhányó.
A tűzhányóból szombaton mintegy 500 méter magas hamuoszlop emelkedett a magasba.
A hatalmas kitörés még az éghajlatot is befolyásolta.
A történet Ausztráliában született több tízezer éve.
