tudomány

A szovjet hírszerzés részletesen tájékoztatta a korabeli moszkvai vezetést a hitleri Németországnak a Szovjetunió ellen készülő támadásáról, sőt az első katonai csapás tervezett időpontjáról is tudomást szerzett - derül ki az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) titkosítás alól feloldott levéltári irataiból.

A volt kommunista országokban, köztük Magyarországon is aktív volt az egykori NDK hírhedt állambiztonsági minisztériuma, a Stasi - erősítette meg hétfői nemzetközi sajtóértekezletén az MTI-nek Marianne Birthler, a Stasi aktáit kezelő, illetve feldolgozó német szövetségi hivatal vezetője.

A nagy fehér cápák hasonlóképpen választják ki áldozataikat, mint az emberi sorozatgyilkosok, csak éppen a motivációjuk más.

Elhunyt Ralf Dahrendorf német-brit szociológus, a társadalomtudomány kiemelkedő alakja. Művei a magyar nagyközönség előtt is ismertek.

Az arccal lefelé temetett Nagy Imre maradványainak azonosítása még a belügynek is komoly problémát okozott. A mártír miniszterelnök újratemetésén óriási tömeg mozdult meg, besúgók hadával és mesterlövészekkel az állampárt is komoly erőket mozgósított: 1989. június 16-án a magyar rendszerváltás „születésnapja” volt – Eörsi László történésszel beszélgettünk.

Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, 1958. június 16.) magyar politikus, kormányfő, egyetemi tanár, az MTA tagja, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke - életrajz.

Nagy Imre újratemetése előtt egy évvel Kádár János még kijelentette, hogy a kivégzett miniszterelnököt nem lehet rehabilitálni. Az ellenzék 1988-as megemlékezését még gumibotokkal verte szét a hatalom. Májusban leváltják Kádárt, novemberben az utódja fehérterrorral fenyegetőzik, 1989. június 16-án újratemetik a mártírokat. Emlékezzünk a sorsfordító eseményekre az FN-en, videón.

Létezhet egy bizonyos periodika a frontok mozgásában, vagyis nem teljesen légből kapott a megfigyelés, hogy a tikkasztó melegben átizzadt munkanapok után hétvégén eső és szél szorít be minket a lakásba. Ez az ismétlődés azonban nagyon viszonylagos, és a mostani hétvége rá is cáfol: szombaton a kirándulóknak, vasárnap a strandolóknak kedvez az időjárás.

A szovjetek „nyugatot látni” jöttek Magyarországra, az amerikaiak kalandot kerestek a „vad keleten” a rendszerváltás éveiben – az Anno 1989 Filmklubon Vágvölgyi B. András helyezte történelmi keretek közé Bolse Vitát, a magyar rendszerváltásról készült kevés magyar játékfilm egyikét.

Több mint 13 évvel felfedezése után hivatalosan is visszaigazolták a 112-es rendszámú elem létezését.

Csaknem 30 ezer éves konyhát tártak fel a kutatók Csehország déli részén: a „konyhában” talált maradványok tanulsága alapján a háziak gyakran egészítették ki mamuthússal a medvéből, rókából, lóból és szarvasból álló menüt.

Már nem Magyarország a régió éllovasa a szexiparban sem, s csak a magyarok valamivel több mint egynegyede állítja, hogy a szex a legjobb dolog az életben. Az Image Factory és a TÁRKI a szexet vették górcső alá.

Barbár nép, a törökökhöz hasonlóan sokat rombolt és semmit nem alkotott, elnyomta a nemzetiségeket – emlékezett vissza a magyarokra és Trianonra egy brit diplomata. Bár a békeszerződés szigora túlnyomórészt nem ezen múlt, szavai jól mutatják az első világháború alatti szerb, román, szlovák és cseh propaganda sikerét. Ha minden követelés teljesült volna, ma Magyarország területe körülbelül 60 ezer négyzetkilométer lenne – Trianon 89. évfordulójára

A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a NASA péntekről szombatra halasztotta el az Atlantis amerikai űrrepülőgép leszállását.

Erős földrengéstől, sőt vulkánkitöréstől tartva a lakosok kitelepítésére készülnek a hatóságok Szaúd-Arábia egy északnyugati vidékéről, ahol hetek óta egyre erősebb földlökéseket észlelnek.

A korszakok és rezsimek lényegükben alig különböznek, mindegyik jellegét a hatalom, elnyomás, erőszak és árulás jelenségei határozzák meg. Nincs haladás, nincs szebb világ – legalábbis Otar Joszeliani Brigantik című filmjében.

Pénzhiány miatt leállt a romániai Nagyvárad határában a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság feltárása. Az épület különlegessége, hogy nem sokkal építése után, 1131-ben ide temették II. István királyt - a sírját azonban még nem sikerült felkutatni.

A „mini hidegháborúban” a nyugat a történelem szemétdombjára kívánta űzni a Szovjetuniót. Magyarországon 1984-ben a „kinti életforma” csak a hobbi szintjén jelenhet meg.

A járványok és a nyomukban kitörő pánik egyidősek az emberiséggel. Pestis, kolera, himlő, spanyolnátha százmilliók életét követelte, végérvényesen mégsem tudtuk egyiket sem elpusztítani. A mongolok „biológiai fegyvernek” használták saját pestises hulláikat, az indiánok kipusztításához már elég volt néhány fertőzött takaró. A pestis évszázadokig a járvány szimbóluma volt, ma ezt a szerepet az influenza veheti át – járványtörténet az FN-en.

Zaj és füst nélkül szállt fel az első ember által vezetett, kizárólag hidrogénhajtású repülőgép. Az „üzemanyagcellák” most lépték át azt a küszöböt, amely a laboratóriumi kísérleteket a gyakorlati alkalmazástól elválasztja.

Pénteken elhagyja térségünket az a hidegcseppnek nevezett légköri jelenség, amelynek keleti széle borús, esős időt hozott a Dunántúlon. Hétvégére egy „felhőoszlató” anticiklon hoz ragyogó napsütést.

Több ezer állatot hajtanak a legelőre szombaton a Hortobágyon. Szent György napja az állattartó magyarság legnagyobb ünnepe: számadó, rovásfa, pusztai magány és praktikák boszorkányok ellen – Vajda Mária néprajzkutatóval, a hortobágyi pásztorok tiszteletbeli nagykövetével beszélgettünk.

Még senki nem sejti, hogy a vég közeleg: 1988-at írunk, a gorbacsovi politika zenitjén jár, az ortodox kommunisták még nem indulnak támadásra, enyhül a párt szorítása a Szovjetunión. A kis Vera című film hősei azonban nem érzik, hogy forr körülöttük a történelem, őket a mindennapi élet mindennapi problémái kötik le. A nézőket pedig a szovjet filmipar első „szexjelenete”, amelyben az első szovjet „nyuszilány” játszik.

Az afrikai és az eurázsiai földkéreg ütközése váltotta ki a közép-olaszországi földrengést, amelyhez hasonlók átlag 100-150 évenként Magyarországot is megrázzák. A pusztítás mértéke a véletlenen és az emberi felelőtlenségen, nem pedig a rengés erősségén múlik. Tóth László szeizmológussal beszélgettünk.