Egyéni vagy társas ügyvédi irodában a tulajdonosoknak ajánlatos azt kommunikálniuk, hogy biztonságban van náluk az ügyfél, bizalommal fordulhat hozzájuk. A belső térben ez hitelesen úgy nyilvánul meg, hogy harmonikus, kiegyensúlyozott, szellemi és anyagi stabilitást tükröző környezetben fogadják ügyfeleiket.
trend
Perre menni nem feltétlenül szükséges – vélik a bírósági verdikt helyett a felek józanságában bízó, a konfliktus-szituációk megegyezéses megoldásának jogász hívei.
Ma is legendák keringenek az ügyvédi honoráriumok nagyságáról, mesés díjazásokról. A valóságnak jártunk utána – feltérképezve kiadási oldalukat is.
Top ügyvédek: Réti László, Schiffer András, Szecskay András, Szűcs Andrea, Trinn Gábor
Az ügyvédi szakma mind a mai napig az egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező foglalkozás. Egy önmaga és irodája jó hírére adó ügyvéd jól teszi, ha a megjelenését mint kommunikációs eszközt is használja az ügyfelek bizalmának elnyerésében és megtartásában.
A hazai jogi piacon az ügymenedzsereiket practice groupokba szervező nemzetközi cégek, a jogtanácsosi középvállalatok és a többgenerációs, kis családi irodák egyaránt megtalálhatók.
Top-ügyvédek: Ábrahám László, Andrékó Csilla, Bánáti János, Bárándy Péter, Bellák Tamás, Burai-Kovács János, Dessewffy Alice, Éless Tamás, Faludi Zoltán, Hidasi Gábor, Kajtár Géza, Kovács Kázmér, Magyar György, Novák Péter, Ormai Gabriella. Az alábbiakban őket mutatjuk be.
Bár az ügyvédi elmarasztalások száma meg sem közelíti az orvosi műhibaperek számát, egyes szakemberek szerint a képzés átalakításával elejét lehetne venni az ügyvédek terhére róható anomáliáknak, de még akár a korrupciónak is.
Év elejétől szabadon lehet hirdetni az ügyvédi praxisokat, a szakma álláspontja – részben etikai megfontolások alapján – korántsem egységes.
A 2001-ben alapított Archirex Kft. különleges kínálata, hogy egy nagyvállalat munkatársa a neten is hozzáférhet cége irataihoz, szerződéseihez.
A céges szabadalmi ügyek vagy a lobbizás is az ügyvédi praxishoz tartozik, ha nem is ez jut először a prókátorhoz fordulók eszébe.
Amikor egy magyarországi ingatlanprojekt kapcsán a londoni székhelyű befektetési alapot egy német iroda képviseli magyar irodáján keresztül, az meglehetősen érdekes kulturális elegy. Ekkor már alig számít, hogy a jogász melyik országból érkezik. Feltéve, ha elég jó…
A bejáratott munkamenet iránti kereslet drasztikusan csökken ugyan, de gombamód szaporodnak az újsütetű válságügyek – számolnak be a kibontakozó recesszió következményeiről a vállalati ügyfelekkel foglalkozó ügyvédek.
„Egyre többen jönnek ügyvédnek, ám a kamara senkinek nem tudja garantálni még a minimális megélhetéshez szükséges munkát sem” – mondja Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.
Saját osztállyal végzik a magyarországi nagyvállalatok jogi ügyeik zömét, ügyvédi irodának többnyire eseti alapon
adnak megbízást. Külsős ügyvédi iroda kiválasztásakor a szolgáltató hírneve és felelősségbiztosítása legalább annyira fontos, mint az ár és a rendelkezésre állás.
Két éve él az épületek hőszigetelésével és energiafogyasztásával szemben a korábbiaknál lényegesen szigorúbb követelményeket támasztó jogszabály – a gyakorlati teendők csak most kezdenek kikristályosodni.
Az intenzíven növekvő energiafelhasználás miatt a hagyományos energiahordozó-készletek rohamosan csökkennek, így két megoldás mutatkozik: az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználása.
Az épületek energiatakarékossága létkérdés, ezt segíti elő két újabb jogszabály.
Ma már nem csak az számít, fából, plasztikból vagy fémből készül-e az egy-, két-, háromrétegű ablakok kerete – a high tech nyílászárófronton is egyre nagyobb csodákra képes.
Nem fizet fűtésszámlát az egyik új belvárosi irodaház – mégsem kell retorziótól tartania az üzemeltetőnek, mert az épületet nem gázzal, fával vagy villannyal –, hanem a talajvízből nyert hővel fűtik.
Napelemgyárak, felszín alatti hévizeket kiaknázó projektek és energiamegtakarításból megtérülő beruházások – ezekben látnak fantáziát a Genesis, a PannErgy és az RFV részvényesei annak ellenére, hogy a hazai támogatási rendszer nem pártolja igazán a megújuló, alternatív energiaforrások felhasználását.
Az év első napjai után a tavasz is szmoggal köszönt Magyarországra – a légszennyezettség csökkentésére alkalmas intézkedések ugyan már a korifeusok előtt vannak évek óta, a füstköd ellen még egyiket sem vetették be.
Az energiatakarékosság, a legújabb építészeti trendek és a legmodernebb technológiák a 21. századi irodai munkakultúrát is újraformálják – rövidesen Magyarországon is.
Hónig Péter, a francia EdF-csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű üzleti vezérigazgató-helyettese szerint egyhamar nem fognak csökkenni az árak a lakossági energiapiacon.
