trend

A passzívházak építése nemcsak a benne lakók pénztárcáját, hanem a környezetet is kíméli.

Az Európai Unió az energiatakarékosság kulcsát a lakosság tudatos együttműködésében látja, amelynek egyik legfontosabb eszköze a fogyasztás intelligens (automatizált) mérése és szabályozása.

Bár ígéretes és felettébb környezetkímélő lenne, a fejlesztőknek máig nem sikerült előállniuk tisztán elektromos meghajtású személygépjárművel.

Részben energetikai, részben más megfontolások alapján egyre több lakásban cserélik le az ablakokat új szerkezetekre. Érdemes végiggondolni, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe az ablakcsere során a tényleges energia¬megtakarítás érdekében.

Milliós kiadással és bizonytalan megtérülési idővel kell számolnia egy átlagos háztartásnak, ha napelemekkel akarja kiváltani a villanyszámláját. A feltételek azonban javulnak, és egyre többen vágnak bele.

Két éve él az épületek hőszigetelésével és energiafogyasztásával szemben a korábbiaknál lényegesen szigorúbb követelményeket támasztó jogszabály – a gyakorlati teendők csak most kezdenek kikristályosodni.

Az intenzíven növekvő energiafelhasználás miatt a hagyományos energiahordozó-készletek rohamosan csökkennek, így két megoldás mutatkozik: az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználása.

Az épületek energiatakarékossága létkérdés, ezt segíti elő két újabb jogszabály.

Ma már nem csak az számít, fából, plasztikból vagy fémből készül-e az egy-, két-, háromrétegű ablakok kerete – a high tech nyílászárófronton is egyre nagyobb csodákra képes.

Nem fizet fűtésszámlát az egyik új belvárosi irodaház – mégsem kell retorziótól tartania az üzemeltetőnek, mert az épületet nem gázzal, fával vagy villannyal –, hanem a talajvízből nyert hővel fűtik.

Napelemgyárak, felszín alatti hévizeket kiaknázó projektek és energiamegtakarításból megtérülő beruházások – ezekben látnak fantáziát a Genesis, a PannErgy és az RFV részvényesei annak ellenére, hogy a hazai támogatási rendszer nem pártolja igazán a megújuló, alternatív energiaforrások felhasználását.

Az év első napjai után a tavasz is szmoggal köszönt Magyarországra – a légszennyezettség csökkentésére alkalmas intézkedések ugyan már a korifeusok előtt vannak évek óta, a füstköd ellen még egyiket sem vetették be.

Az energiatakarékosság, a legújabb építészeti trendek és a legmodernebb technológiák a 21. századi irodai munkakultúrát is újraformálják – rövidesen Magyarországon is.

Hónig Péter, a francia EdF-csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű üzleti vezérigazgató-helyettese szerint egyhamar nem fognak csökkenni az árak a lakossági energiapiacon.

A meglepetés az, hogy nincsen meglepetés – ekképpen foglalhatnánk össze energiatudatossági felmérésünk tanulságait. A rezsire is csak annyira figyelünk, mint egészségünk állapotára.

Látszólag az orosz földgáztól való függés a magyar energiarendszer legnagyobb problémája. A szakemberek szerint azonban ez a gond gáztárolókkal jól kezelhető, míg a rendszer „politikafüggősége” kormányokon átívelő és gyakorlatilag kivédhetetlen.

A célközönséget és a piaci hatásokat nézve egyaránt sok a nyitott kérdés a hamarosan induló digitális tévésugárzással kapcsolatban.

Komoly technológiai eredmények, személycserék, változó fejlesztési stratégiák – csupa olyasmi, amelyek kiváltó okaira valójában alig fog valaki emlékezni.

A Palo Altó-i garázsból 1998. szeptember 27-én induló kis cég idén tízéves lett. Mindenkinek ilyen bőséges következő tíz esztendőt kívánunk!

A világháló dinamikus fejlődése, a web 2.0-nak köszönhető szolgáltatói modellek változása az interaktív közösségi tartalomkezelést és megosztást is folyamatosan alakítja. Mára az internetes anonimitás korszaka leáldozott, a szociális hálózatok növekvő népszerűsége jelentős technológiai változásokkal párosul.

Obama honlapjának adatszivattyúja csupán a jéghegy csúcsa. Az újgenerációs adatbányászati eszközök a meglévő adatbázisokat is egyre mélyebben túrják/tárják fel. Itthon a kissé konzervatív törvényi szabályozás ellenére is mind nagyobb szeletet hasítanak maguknak az online megoldások a reklámtortából.

Eredetileg a fejlődő országok kisdiákjainak szánt mininoteszgépek új kategóriát teremtettek. Ám a szegény gyerekek helyett a netbookok a fejlett világ tehetős polgárait szolgálják: körükben ezek második laptopként hódítanak.

Hétről hétre jelentik be a gyártók újabb netbookmodelljeiket. A típusok és modellek dzsungelében igyekszünk utat vágni.

A nyílt forráskódú Linux operációs rendszer és a linuxos alkalmazások terjedését jósolják a hazai gazdasági szférában. A pénzügyi válság előtérbe tolhatja az ingyenes szoftvereket, ráadásul a vírusokkal szembeni „ellenálló képesség” is fontos szempont lehet a cégek számára.