történelem

A fővárosunkban vendégszereplő torreádorok csupán egy tűt szúrtak a bikák fejébe jelezve, hogy megölhették volna, korábban viszont bőven folyt vér a pesti arénában.

A 955-ös augsburgi vereséget sokan a "kalandozó hadjáratok" végének, kudarcának tekintik, Európa győzelmét látják benne a Magyar Nagyfejedelemség felett. Pedig egyik állítás sem igaz.

Ferenc József mezítláb ment sétálni - dalolta a Marci a budai vár kertjében 1904 tavaszán. A király meghallotta, és olyan jót nevetett rajta, hogy menten megjutalmazta a palóc legényt.

A villanás reggel 8:15-kor történt Hirosima felett, a robbanást már több tízezer ember nem is hallhatta. 1945. augusztus hatodikán a világ örökre megváltozott.

Mária maga jelölte ki, hol emeljenek templomot a tiszteletére: nyár derekán hó esett a római Esquilinus-dombon. Ma van Havas Boldogasszony napja, akihez a római Angyalvár elnevezés is köthető.

Szolimán szultán Bécs ellen induló roppant serege Kőszeg 46 védőjétől és a várba menekült parasztoktól úgy "elverettetett", hogy kénytelen volt visszafordulni... Világraszóló győzelem született 1532-ben.

Milliók hagyták el Magyarországot a jobb élet reményében a XX. század hajnalán. Hír róluk leginkább akkor érkezett, amikor bajba kerültek.

Az "ügyes philadelphiai orvos" eljárásával sikerült meghalványítani "felnőtt négerek arcszínét" - nem is volt olyan nagyon rég, hogy erről szenzációként számolt be a sajtó.

Az I. világháborúban vesztes törökök nem fogadták el országuk megcsonkítását. Addig harcoltak, míg 1923. július 24-én messze a legkedvezőbb békeszerződést írhatták alá.

A rablógyilkosra rossz hírneve terelte a gyanút és egy feszítővas buktatta le. Lelőtte a postakocsi két utasát, majd összeszurkálta az akkor már halott testeket.

Harmincezer szerb és magyar paraszt vetette rá magát a hódítók 150 ezres hadára, Hunyadi és harcosai Nándorfehérvárból kitörve aprították a törököt.

A világháború végét ünneplő csók azonnali következménye egy maflás volt, most pedig kiderült: a lelkes matróz akkor még nem tudhatta, hogy Japán is letette a fegyvert.

A bombát rejtő táska útban volt egy ezredesnek, ezért kicsit arrébb tette.

Hústalan nappá nyilvánította a kormány a keddet és a pénteket 1915-ben: hazafias lelkesedést várt az állatállomány védelmében.

Egész Magyarország megdöbbent, amikor 1915-ben Czája János, négyszeres világbajnok birkózónkat alkalmatlanná nyilvánították a katonai szolgálatra.

A részeg orosz kényelmesen hátradőlt a londoni rendőrautó hátsó ülésén a hidegháború kellős közepén, lábát a kocsit vezető egyenruhás vállain nyújtóztatta. Kedélyesen csak annyit mondott: úgysem tehetnek vele semmit, mert ő a KGB ügynöke.

Az életveszélyesen megsérült postás támadóját nem találták meg, bár hónapokkal később az áldozat ismerős arcot pillantott meg a szomszédos kórházi ágyon.

Endresz György és Magyar Sándor bravúros teljesítményének köszönhetően 1931 nyarán az egész világ erről beszélt: "Igazságot Magyarországnak"!