A szakértők középkorú személyektől vettek mintákat.
sejt
Az ausztrál kutatók remélik, hogy a módszer kipróbálása hamarosan megkezdődhet állatkísérletekben.
Minden emberi sejt körülbelül két méternyi DNS-t tartalmaz, ez jól látszik a 3D-s grafikán.
Rendes adatokra épül, nincs benne semmilyen következtetés vagy becslés.
Elképzelhető, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította” a mitokondrium ősét, ahogyan például az ember a sertést.
Douglas Adams nem tévedett.
Egy új kutatás szerint idősebb korban a mozgás hiánya felgyorsítja a biológiai öregedést.
A módszer nem csupán biztonságos, de az állatokon folytatott teszteknél is megbízhatóbb.
A történelem során először hajtottak végre hasonló kísérletet. A kínai kutatók abban bíznak, hogy a technikával segíthetnek a rák elleni harcban.
Először sikerült hasonló eredményeket elérni, igaz, a módszer még nem megbízható.
A kórokozógyilkos sejt halála előtt még megpróbálja figyelmeztetni a közelben lévő társait.
A „visszaalakítás" az E47 fehérje segítségével történt hasnyálmirigytumor-sejteken. A fehérje a sejtnövekedésért és -differenciálódásért felelős géneket kontrollálja.
Amerikai tudósok olyan gyógyszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek jelentősen lassíthatják az öregedés folyamatát.
Ultrahang hajtotta, mágnesek irányította aranyrakétákkal motorizáltak élő sejteket.
Egy új technológiának köszönhetően minden eddiginél részletesebb felvételeket lehet készíteni a mikroszkóp alatt.
Modern világunkban furcsának tűnhet, de 2012-ig kellett várni, hogy valaki létrehozza egy élő sejt digitális modelljét.
A vérben keringő sok millió egészséges sejt között is képes gyorsan azonosítani néhány elkóborolt ráksejtet az a rendszer, amelyben egy optikai mikroszkóphoz a világ eddigi leggyorsabb kameráját csatlakoztatták amerikai kutatók.
Sikerült megakadályozni a beültetendő más sejteket megújító érett őssejtek öregedését: a jövőben pótolhatják a kiesett fogakat, a tönkrement csontokat és az elhalt szívizomsejteket.
Amerikai tudósok egy emberi vesesejtet vettek rá, hogy vakító zöld fénnyel lézerként világítson.
A bemutatott képek nem földönkívüliek vagy szobrászok alkotásai, hanem több mint százmillió éve élt lények sejtjei mikroszkóp alatt.
Belőlük épülünk fel mi is, de eddig így még senki nem láthatta őket.
Első alkalommal sikerült lefilmezni, hogyan hatol be a maláriaparazita egy vörös vérsejtbe.
A Karpen cellának nevezett elem állítólag már az ötvenes évek óta megszakítatlanul adja az áramot.
Első alkalommal hoztak létre laboratóriumban májsejteket emberi bőrsejtekből.
