Az oktatók meglehetősen szigorúak voltak, a fizikai fenyítés teljesen bevett gyakorlatnak számított az ókori Rómában.
római birodalom
Az Augsburgban feltárt érmék az 1-2. századra datálhatóak.
A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy kik is voltak az etruszkok.
Az érméket amatőr búvárok fedezték fel Spanyolország partjainál.
Az antik műalkotás több darabban került elő különböző helyekről.
Hadrianus szobra egy törökországi lelőhelyen került elő.
Egy fürdő maradványai is előkerültek.
Az Angliát egykor kettévágó fal közel kétezer évvel ezelőtt született.
Az épület eredetileg kereskedő- és bíráskodási csarnok volt.
Iulianus császár elpártolt a kereszténységtől, de „pálfordulását” egészen trónra lépéséig leplezte.
A szakértők szerint a szekeret ünnepeken használhatták.
A különleges malomkő egy angliai feltárás során került elő.
A díszes márványlap a 2. századból származhat.
A szakértők 66 tábor nyomait mutatták ki Észak-Spanyolországban.
Nero császár valóban megérdemli ördögi hírnevét? Bűntettei jellemzőek voltak az I. századi uralkodókra, vagy förtelmes kakukktojás volt köztük?
Különleges leletekre bukkantak a teutoburgi csata helyszínénél.
Egy épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részletét is megtalálták.
Aligha meglepő, hogy a római sztereotípia szerint „a gallok részegesek, akik hosszú, lelógó bajuszukon átszűrve szürcsölik a bort”.
A rómaiak nem viseltek arcszőrzetet, a kényes feladatot a kezdetleges eszközökkel dolgozó szakemberekre bízták.
Római kori erődök, utak, katonai táborok és villaépületek nyomait azonosították Walesben.
Róma megnyitotta kapuit a „barbár” vandál harcosok előtt, akik aztán vittek is mindent, ami mozdítható volt. És azt is, ami nem.
A flotta a Duna egy mellékágán állomásozott védve a provincia határát és a közeli virágzó várost.
A szakértők évtizedek óta keresték az építmény maradványait.
Egyedülálló hun kori leleteket tártak fel Mözs mellett: a példátlanul sok torzított koponya a különböző etnikumok közösséggé kovácsolódását jelzi.
