A legkorábbi repülő hüllők méreteiről árulkodik egy újrafelfedezett csontmaradvány.
paleontológia
Egy amerikai kutatócsapat fosszíliákat felhasználva több millió éve élt rovarok színeinek feltérképezésén dolgozik.
A valaha felfedezett legfiatalabb páncélos dinoszauruszt azonosították Észak-Amerikában.
Az ős DNS-töredéken nagyjából az összes gerinctelen és gerinces faj osztozik.
Dinoszaurusztollak evolúciója követhető nyomon a Kanada nyugati részén talált nyolcvanmillió éves borostyánlelet segítségével.
Van, aki a homokvárépítés helyett már gyermekkorában ásatásokat folytat.
Az Augsburgi Természettudományi Múzeumban megtekinthető az egyik legősibb elefánt teljes csontváza.
Német kutatók egy olyan csontbetegség nyomaira leltek egy 150 millió éves dinoszaurusz-csigolyában, amelyet kanyarószerű vírusok okoznak.
Fél évszázadon át őriztek egy fosszíliát Lengyelországban, mire rájöttek a lelet hihetetlen jelentőséggel bír.
Ráadásul az őskori vírusok genetikai felépítése hasonlatos volt modern leszármazottaikéhoz.
Amikor egy páncélosatkát elért a tűz, épp egy virág pollenjét fogyasztotta. A virágon talált ürüléknyomok pedig az ezt megelőző étkezésekről tanúskodnak.
A légkör magas szén-dioxid tartalma az óceánok elsavasodásához vezetett, ez is közrejátszhatott a kétszázötvenmillió évvel ezelőtt tömeges kihalásban.
Az emlősök legkorábbi ősét fedezték fel a múlt héten egy 160 millió évvel ezelőtt élt cickányszerű méhlepényes állatban.
Egy 85 millió esztendős vízi őshüllő fosszíliáját találták meg az mai déli sark területén.
Majdnem csak egy milliárd évvel fiatalabbak a Földnél azok a mikroszkopikus baktériumok, amelyekre Nyugat-Ausztráliában bukkantak.
Szenzációs mamutbébire bukkantak a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben. A kis mamutot miharabb el szeretnék szállítani.
Vajon vadászhatott-e az emberre a világ leggyorsabb és egyik leghatalmasabb őskori ragadozója?
250 millió évvel ezelőtt - a föld legnagyobb kihalásánál - nem csak az akkori felmelegedés, hanem a fonalgombák is végezhettek a burjánzó növényzettel.
Egy terhes hosszúnyakú tengeri hüllő maradványai arra utalnak, a Plesiosaurusok tojásrakás helyett az elevenszülés útját választották.
Nincs szó képzavarról, mégha első hallásra úgy is tűnik. Valóban antarktiszi dinoszauruszok lábnyomait fedezték fel az ausztrál tengerparton.
Ez a kísérteties jelenés valójában 84 millió éve halott virág, melynek szerkezetét röntgensugarakkal azonosították.
A harapás 17 centiméter hosszú, 2 centiméter széles és másfél centiméter mély, ez a valaha fellelt leghosszabb és legmélyebb fognyom.
Tengeri fosszíliákból következtették ki a világ keletkezéstörténetét.
150 éve vélik úgy a tudósok, az Archaeopteryx az egyik legkorábbi madár lehet. A leletek újraértékelése azt mutatja, inkább csak egy tollas dinoszaurusz.
