Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és a vele kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.
paksi bővítés
Jelenleg a tervezés és az engedélyeztetés előkészítése zajlik.
Ausztria most egy brit atomerőmű-beruházásnak ment neki – az atomenergia ott is csak tiltott állami támogatással lehet versenyképes.
Alapjaiban érintheti az egész beruházást a brüsszeli döntés.
A paksi bővítéssel összefüggésben, Kalocsa és Paks térségében építenék meg.
Nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmánya sem az Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek, sem tudományos bizottságainak.
Vagy brutálisan veszteséges lesz Paks II. vagy állami pót-támogatás kell, de ez utóbbi tilos.
Az EP-képviselő szerint az új paksi erőmű pénzügyileg kockázatos, a villamosenergia-rendszert alapjaiban destabilizáló beruházás lesz, ami soha nem fog megtérülni és súlyos környezeti problémákat okoz majd.
A beruházások titkosítása miatt fordul az Ab-hez a szervezet, szerintük nem szolgálja a nemzet biztonságát a titkosítás.
Nem azért minősítették kiemelt üggyé az autófeltörést, mert titkos dokumentumok lettek volna az atomerőmű vezetőjének ellopott számítógépén – közölték.
Mikola István szerint a paksi bővítés után egy ideig a magyar villamosenergia 55-60 százaléka nukleáris forrásból származik majd és ez mérsékli a földgáz importot.
Diákbizottságot alakítottak, hogy megszervezzék azokat a vitákat, amit a kormány elfelejtett véghezvinni a beruházás előtt.
A két új paksi atomerőművi blokk építésének 2018-ra tervezett megkezdéséig a teljes beruházási költség mintegy tíz százalékára lesz szükség a nemzetközi tapasztalatok szerint.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatornán péntek reggel azt mondta: felelőtlenség lenne találgatni, mikor épül meg az új híd.
Vajon mit tudhat Bán Tamás, aki korábban alkotmánybírósági titkár, majd gyakorló bíró, sőt, vízügyi államtitkár is volt?
Lázár szokásos fogadóóráján beszélt a paksi bővítésről, egy új hídról és a közalkalmazottak béremeléséről is.
Páros interjúnkban két energiapiaci szakértőt kérdeztünk a paksi bővítésről. A piros sarokban Hárfás Zsolt, az Atomenergia Info szakértője, a kék sarokban Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem kutatóközpontjának vezetője.
A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport közös állásfoglalást adott ki Paks II környezeti hatástanulmányáról és a Pakson megtartott közmeghallgatásról.
„Valamilyen kiegészítő hűtési megoldásra lesz szükség”, ha túlmelegítené a Dunát a hűtővíz – ennyit tudtak mondani a közmeghallgatáson.
Az iskolákban készítik fel a beruházásban közreműködő jövőbeni szakembereket.
Az orosz elnök azt mondta: ártalmas lesz a magyar gazdaság számára, ha elutasítjuk a Roszatommal való együttműködést.
Miközben a világban valóságos napelemes forradalom zajlik, a kormány adóztatással és adminisztratív eszközökkel szorítja vissza a hazai napelemes piacot.
A szakemberek szerint inkább a hatékony energiafelhasználásra kellett volna költeni. Ha gond lesz a hitel visszafizetésével, az oroszok rátehetik kezüket a magyar állam vagyonára.
Az olcsó gázhoz hasonlóan az olcsó atommal is próbálja magához kötni a világ országait.
