Sokáig azt hitték, a rómaiak a nevetésnek emeltek szentélyt.
ókori róma
Traianus császár kiváló minőségű vizet szállított Rómába, amit jó másfél évezreddel később sikerült csapnivalóvá tenni.
A maradványok Pompeiinél kerültek elő.
A napon száradó agyagtéglákon komótosan átsétáló négylábúak a készítőnek jó eséllyel bosszúságot okoztak, mi azonban jóízűen mosolyoghatunk rajtuk.
Az emberiség történetének leginkább sorsfordító mozzanatait veszik sorra világhírű történészek.
A régi dolgokból még nem spórolták ki az anyagot – mondhatnánk erre is legyintve. És nem is járnánk messze a valóságtól.
A modern orvostudomány megszületése előtt az emberek évezredeken át amulettekben bíztak, a rómaiak azonban ezt is egy fokkal furcsábban csinálták, mint mások.
A rejtély megoldása mindenkit meglepett, hiszen az ilyen tárgyak elkészítéséhez szükséges módszert csak ezerhatszáz évvel később fejlesztették ki.
A tudósok egyelőre teljesen értetlenül állnak a felfedezés előtt.
Meglepetés meglepetés hátán!
Persze nem egészen úgy, mint a XXI. században, így sokszor igazi kincsek semmisülhettek meg.
Luke Irwin családjának soha fogalma sem volt arról, hogy mi rejtőzik nem is olyan mélyen a talpuk alatt.
Azt hitte, hogy az ókori Rómában minden tiszta és illatos volt? Óriási tévedés.
A meggyilkoltak szökött rabszolgák vagy vérbosszú áldozatai lehettek, a holttestekre a szomszédos temetőből származó téglákat erősítettek.
Méretében és összetettségében csak az eddig ismert legnagyobbhoz, a római Colosseum melletti gladiátoriskolához mérhető.
Az ókori Szíchem városát tárják fel holland és palesztin archeológusok Náblusz közelében, ahol a tervek szerint jövőre régészeti parkot nyitnak.
