Az inváziós növények jelentősen átalakítják környezetüket, az egyre fogyatkozó beporzó rovarok újabb csapásokat kénytelenek elszenvedni: úgy járnak, mint a róka és a gólya La Fontaine meséjében.
ökológia
A kiskunsági erdők 81 százaléka faültetvény, e területek fajdiverzitása radikálisan lecsökken, sőt idegenhonos növények inváziójának kiindulópontjaivá válnak.
Városaink több ezer éven át működtek egy olyan elv alapján, amely mára egyre nehezebben megvalósítható.
Komoly erőfeszítések folynak a megmentéséért, a valóságban azonban ez a hajó már nagyrészt elment – az ázsiai gepárd pusztulására egy kölyök halála irányította a figyelmet.
Az idegenhonos, inváziós fajok már a közeli jövőben jelentős hatással vannak, lesznek a Balaton élővilágára.
A Kárpát-medence eleve valóságos „kiképzőtábor” a növények számára, de a klímaváltozás okozta szélsőségek a legjobb rendszert is megzavarhatják. Mit okoz növényeinknek a télen jött tavasz?
Hazánk élővilága számára a tél jelenti a legnagyobb kihívást, ám a klímaváltozással a fagyos évszak is átalakul – nem biztos, hogy a hazai élővilág előnyére.
A nyomok a kétéltűektől indulnak: meglessük a szalamandrák párosodását, és az is kiderül, a kétéltűek épp újra elhagyni készülnek a vizet, mint tették azt több százmillió éve. Már ha hagyjuk.
Az Alföld elsivatagosodása már nem a vészjósló jövő, a folyamat szemmel láthatóan megkezdődött, az élővilág és a táj átalakul.
Egy kormányrendelet szélesre tárja a kaput a tűzifa kitermelése előtt a természetvédelem rovására. Védett erdőkben is lehetővé teszi a tarvágást, csökkenti a vágásérettség korát, eltörli az őshonos fajok telepítési kötelezettségét.
A levéltetvek meleg és védett otthonra leltek városainkban, ahol jelentős károkat okoznak. A sűrűn beépített területeken akár 40 százalékkal is többen lehetnek, mint a külvárosi részeken.
Az egészségre is ártalmas kékalga burjánzása keltett aggodalmat a Balaton partján, de pánikra semmi ok, az időjárás most még rendezte a helyzetet.
A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán.
A kis kerti tavak egyszerre jelentenek menedéket és úgynevezett ökológiai lépőköveket, mivel fajok túlélését biztosíthatják. Persze csak akkor, ha nem kirakattermészetet alakítunk ki bennük.
Megállíthatatlannak tűnik a cirádás éticsiga inváziója: helyenként kiszorítja élőhelyeiről őshonos éticsigánkat, és komoly károkat okozhat parkokban, kertekben.
Ökológust kérdeztünk arról, miért pusztítja a Sajó élővilágát a természetben gyakran előforduló és egyébként „ártalmatlan” vas.
Kora tavasszal lépten-nyomon belebotlunk a „vonatozó bogarakba”, akik mintha hátul összenőttek volna. Kik ők és miért csinálják ezt?
A dilemma hogy génjeik továbbörökítése érdekében mibe fektessenek inkább energiát: a fiókák nevelésébe, vagy minél több utód létrehozásába.
Egy hangya nem hangya, a kolónia olyan szuperorganizmusként működik, amely alapvető módon határozza meg élőhelyét: a mikrovilágban az történik, amit a hangyák „megengednek”.
A természetes környezet elválaszthatatlan az emberi egészségtől – feltehetően evolúciós kötődésről lehet szó, ahol a természet a bölcső biztonságát, nyugalmát nyújtja az embernek.
Fenyveseinket gazdasági okból és a Kárpátok iránti nosztalgia okán ültették Trianon után, de most úgy tűnik, a klímaváltozás eltörli őket Magyarországról.
A tervezett állami beruházás súlyosan károsítaná a Fertő-tó élővilágát, és a jövő generációk jogait is veszélyezteti.
A krími-kongói vérzéses láz terjesztésére képes vérszívók vándorló madarakkal érkeznek hazánkba, az egyre enyhébb klímán pedig túlélhetnek, elszaporodhatnak. A betegséget okozó vírus már jelen van.
Úgy tűnik, hogy a XXI. században, és a horgászok esetében is működik a „Matula bácsi-effektus”, és a modern kor horgászai értékes tudással, információkkal segíthetik az ökológusokat.
