Több mint 14 ősi lelőhelyen bukkantak furcsa gyilkosságok nyomaira.
neolitikum
A nagyjából 11 ezer éves leleteket Törökországban tárták fel.
Az ősi leletek elemzéséből a korabeliek szájbetegségeire lehet következtetni.
A szakértők szerint a lelőhely 4300-4500 éves lehet.
Több ezer évvel ezelőtti mészárlás nyomaira bukkantak.
A lelet más csontokkal együtt került elő egy spanyolországi barlangból.
Az egy kilométert is meghaladja a hosszúsága.
Az Ohridi-tó albán oldalán feltárt falu nagyjából 8000 éves.
A maradványok a vonaldíszes kerámia kultúrájához köthetőek.
Tavaly jelent meg egy tanulmány, amelyben Timothy Darvill naptárként írta le a Stonehenge-et.
Két őskori helységet is felfedeztek egy dunavecsei építkezésen.
Atlit Yam egy egészen kivételes, több mint 8000 éves helyszín.
Több mint 300 ősi sírt fedeztek fel.
2015-ben több ezer éves kőhalmokat fedeztek fel a Boden-tóban.
Nem tudni, hogy a struktúra pontosan milyen célokat szolgált.
Egy nagyon izgalmas korszak megértésében segítenek a Duna partján előkerült leletek.
Timothy Darvillal, a Stonehenge és a neolitikum kimagasló kutatójával beszélgettünk.
Egy csaknem ötezer éves svédországi lelet átírhatja mindazt, amit eddig hittünk a pestisjárványokról.
A szarvasmarha koponyáját meglékelték. A beavatkozás célja az élőlény meggyógyítása, vagy a technika gyakorlása lehetett.
A mezőgazdaság kezdetén a nők rendkívül megterhelő fizikai munkát végeztek.
Régészek egy csoportja Jordánia déli területén figyelte meg a rézkori emberek környezetszennyezésre utaló nyomait.
Német és angol történészek szerint már hétezer éve, a neolit korban is létezett az "örökölt" egyenlőtlenség.
Az első "borászat" nyomaira a legöregebb szoknya és a legősibb cipő lelőhelyén bukkantak.
