neandervölgyiek

Nem a művészet utánozza az életet, hanem az élet a művészetet.

Ősi rokonunk arcvonásai rendkívül markánsak voltak.

Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a neandervölgyiek is létrehoztak műalkotásokat.

A kutatók egy olyan gént használtak fel a kísérletben, amelyet a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberek egyaránt hordoztak.

A lelőhely ősi rokonunk vadászati szokásairól árulkodhat.

Csontvázát még 1929-ben fedezték az izraeli Skhul-barlangban több másik ember maradványaival együtt. A vizsgálatok szerint a csontok mintegy 140 ezer évesek lehetnek.

A neandervölgyi emberek (Homo neanderthalensis) ma élő emberek legközelebbi rokonai voltak. A korai tévhitek primitív, erőszakos ösztönlényeknek írták le, ám a későbbi tudományos bizonyítékok ezt a vélekedést cáfolták.

Olyan kőeszközökre bukkantak Kínában, amilyenek korábban csak Európából kerültek elő.

Egy franciaországi lelet elemzése meglepő eredményt hozott.

Az eszközt neandervölgyiek készíthették, lócsontból.

A kutatók madarak húsát dolgozták fel olyan módszerekkel, amelyeket ősi rokonaink is használhattak.

A kutatók úgy vélik, hogy a Tina becenevű gyermek gondozásába a közösség több tagja is becsatlakozhatott.

Az ősi kórokozókat neandervölgyi emberek maradványaiban találták meg.

A nő 75 ezer évvel ezelőtt, a 40-es évei közepén halt meg.

Azt nehéz megállapítani, hogy az ábrák milyen céllal készültek.

A szakértők úgy vélik, hogy ízületi porckopás alakult ki ősi rokonunk ujjában.

Úgy tűnik, fajtársai ettek meg egy fiatal neandervölgyit, akinek 52 ezer éves maradványai egy barlangban voltak.

Ezek a legősibb vésett minták, amelyeket valaha felfedeztek a világon.

Egy új vizsgálatban latin-amerikai alanyok adatait elemezték.

A homo sapiensek harmadik hulláma sodorhatta el a neandervölgyieket egy új elmélet szerint.

A szakértők egy kőeszközt tártak fel.

A maradványok nagyjából 220 ezer évesek.

Az ábrák nagyjából 60 ezer évesek.