Néhány tízezer évvel ezelőtt őseink más értelmes, akár a miénkhez hasonló beszédre is képes emberekkel osztoztak az élőhelyeken, köztük egy rejtélyes fajjal, amelyről máig meglehetősen keveset tudunk.
Csontvázát még 1929-ben fedezték az izraeli Skhul-barlangban több másik ember maradványaival együtt. A vizsgálatok szerint a csontok mintegy 140 ezer évesek lehetnek.
Korai őseink sokáig csak azután juthattak hozzá a tápláló állati tetemekhez, ha a nagyragadozók már jóllaktak. Mintegy 1,5 millió éve azonban valami megváltozott: már az oroszlánnak kellett várnia az emberre.
A neandervölgyi emberek (Homo neanderthalensis) ma élő emberek legközelebbi rokonai voltak. A korai tévhitek primitív, erőszakos ösztönlényeknek írták le, ám a későbbi tudományos bizonyítékok ezt a vélekedést cáfolták.