munkatábor

A Rheinmetall-Borsig sömmerdai gyárában lőszereket gyártó 1300 magyar zsidó nő története a holokauszt egyik ismeretlen fejezete. Az érintett nők unikális forrásokat – naplókat, emlék- és versesfüzetet – hagytak hátra a történetíróknak. Huhák Heléna írása.

Hetven éve kezdődtek meg Magyarországon a tömeges kitelepítések, az ÁVH elsőként a déli határsávból deportálta az „osztályidegennek” minősített embereket.

A kényszermunkára főleg az ujgurokat kényszerítik. A globális divatipar gazdagszik belőle. Kína mindent tagad.

A diktatúra hazánkban 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett, az ÁVH csaknem önálló intézményként működött. Kényszermunka, kitelepítés, internálás – tízezreket tettek tönkre egy életre a magyarországi kommunizmus legsötétebb éveiben.

Megmenekülhetett volna, de nem hagyta cserben a barátait.

Évekig tartó huzavona után Jakiv Palijt nemrég kiutasították az USA-ból, Németország befogadta, pedig sosem volt német állampolgár.

A 175 ezres város egyben a világ egyik legszennyezettebb helye is, mégis megéri itt élni.

A kínai munkatáborokban ismeretlen az emberi jogok fogalma.