„Rendszerektől és ideológiáktól függetlenül száz éve ugyanaz zajlik a Balatonnál: az éppen regnáló országos elit az aktuális érdekei szerint formálja a tó vidékét” – mondja a frissen megjelent kötet, a Vörös Riviéra szerzője, Rehák Géza.
munkatábor
A Rheinmetall-Borsig sömmerdai gyárában lőszereket gyártó 1300 magyar zsidó nő története a holokauszt egyik ismeretlen fejezete. Az érintett nők unikális forrásokat – naplókat, emlék- és versesfüzetet – hagytak hátra a történetíróknak. Huhák Heléna írása.
Hetven éve kezdődtek meg Magyarországon a tömeges kitelepítések, az ÁVH elsőként a déli határsávból deportálta az „osztályidegennek” minősített embereket.
A kényszermunkára főleg az ujgurokat kényszerítik. A globális divatipar gazdagszik belőle. Kína mindent tagad.
A diktatúra hazánkban 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett, az ÁVH csaknem önálló intézményként működött. Kényszermunka, kitelepítés, internálás – tízezreket tettek tönkre egy életre a magyarországi kommunizmus legsötétebb éveiben.
Megmenekülhetett volna, de nem hagyta cserben a barátait.
Évekig tartó huzavona után Jakiv Palijt nemrég kiutasították az USA-ból, Németország befogadta, pedig sosem volt német állampolgár.
A 175 ezres város egyben a világ egyik legszennyezettebb helye is, mégis megéri itt élni.
Összesen hat-hétszázezer magyart, civilt, katonát, férfit és nőt hurcoltak rabszolgamunkára a Szovjetunió lágereibe 1944-től. Ezen a napon 1953-ban 1500-an tértek haza.
Bár a létezésüket elismerő Phenjan képviselője azt állította, ezek nem börtönök, hanem "javítóközpontok".
A kínai munkatáborokban ismeretlen az emberi jogok fogalma.
Kikerülhet idén a kínai büntetési tételek közül a munkatábor, ahol a rendőrség akár négy évig is bírósági eljárás nélkül tarthatja fogva a kormány bírálóit.
Az MSZP szerint a kormány pofátlanul és mértéktelenül hazudik a választóknak, a munkavállalókat pedig kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorja.
Kínai börtönőrök munkatáborokhoz hasonló körülmények közt használták az elítélteket némi mellékes megkeresésére.
