Vajon miért neveznek el egy konténerszállodát a magyar fővárosról Óceánia egyik apró szigetén, a világ legkisebb köztársaságában? Megpróbáltuk kideríteni egy norvég világutazó, és a hotel tulajdonosa segítségével.
A csúcsra járatott bevándorlásellenes kormánykommunikáció megtette a hatását: a társadalom többsége erős fenntartásokkal kezeli a migrációt, és bár megkülönböztet bevándorlói csoportokat, de még a kulturálisan közelinek tekinthetőknek is inkább hűvös értékeléseket ad.
Egy gyermekvédelmi szervezet segítségével arról beszélgettünk Budapesten élő magyar és ukrán menekültekkel, hogy miként tudták újraépíteni az életüket, hogy érzik magukat a gyerekek a magyar iskolában, és mik a terveik.
Az UNICEF menekültügyi koordinátorával többek közt arról beszélgettünk, konkrétan hogyan tud segíteni a gyermekjogi szervezet, milyen tapasztalatokat szereztek a terepen, illetve mik voltak a legnehezebb feladataik az elmúlt hónapokban.
Nyolcadik éve tart, nem látni a végét, és sok száz halottja van már – ezek nemcsak a Földközi-tengeri migrációs válság jellemzői, hanem egy másiké is, melyről itthon keveset hallani.
Az ukrán–magyar határon található, ötszáz lelkes Uszkán a polgármester jóvoltából megnyitották az idősek otthona épületét a kárpátaljai roma menekültek előtt. A házban a lakókkal, a polgármesterrel és a segítőkkel is beszélgettünk a háború hatásairól és a mindennapok megpróbáltatásairól.
A 2020-as választás után tüntetők közül sok fehérorosz menekült a hatalom bosszúja elől a szomszédos Ukrajnába, de a helyiek csak lassan kezdenek bízni bennük.