A király is odaveszett a megsemmisítő vereségben.
magyar történelem
A hadvezér győzelmeinek köszönhetően az oszmánok évtizedekig nem merték megtámadni Magyarországot.
A magyar grófnő állítólag szűzlányok vérét itta, és meg is fürdött benne.
II. Rákóczi Ferenc mindent kockára tett a szabadságért: életét, főúri rangját, birtokait és vagyonát. A szabadságharc végével inkább száműzetésbe vonult, minthogy elismerje a Habsburgokat Magyarország uralkodóiként.
Kádár János kései pályafutását díjazta leginkább a nyugati sajtó a történelem során.
Egyelőre nem tudni, kiknek a csontjait találták meg.
Talpramagyarffy, Nagyfogu Mehmet és a gúnynévként egy Széchényi grófra ragadt Kisztihand Pali csak három a legmeglepőbb példák közül.
Egyedül kószáló külföldit látni Szigetszentmiklóson vagy az újpesti Népszigeten eleve szokatlan, Willie viszont az ilyen helyszíneket keresi, hogy a honfoglalásról vagy a tatárjárásról mesélhessen hatalmas lelkesedéssel az akciókamerájába.
A történész, aki nemrég könyvet írt a magyar rebellisekről, fiatalkorában maga is lázadó volt. Szerinte nem kivételes jelenség, ha valaki lázadóként kezdi, majd rendszerépítőként próbálja kiteljesíteni politikai karrierjét. Éppúgy, mint Orbán Viktor. Interjú.
1810. szeptember 5-én hatalmas tűzvész tombolt a Tabánban.
Imre herceget sokáig és tudatosan készítették az uralkodásra, nemcsak a dinasztia, az ország reménysége volt.
Akár elhisszük a városnéző verziót, akár „kommandós” támadás történt, Buda 1541-es elvesztése balekság volt.
A szakértők szerint a kutatók eddig tévúton jártak.
Árpád-házi Szent Erzsébet példaként állt a nők előtt, a férfiak kezéért epedeztek szerte a keresztény Európában. Nagyon fiatalon halt meg, ekkor a kor leghatalmasabb ura, a német-római császár koronájával tisztelte meg.
A huszonkét részes sorozatot sokan gyűjtötték, sőt, hosszú éveken át forgalomban is maradtak.
Bár számos gesztusból úgy tűnik, a kormányzó nem sokat törődött a személye körül kialakult kultusszal, azok nagyon is formálták önképét és fontos döntéseit is.
A bevett gyakorlattól eltérően Szent István ünnepe nem halálának napja. Politikai okból kellett „elhalasztani” csaknem ezer évvel ezelőtt.
Amikor az Úr 1038. esztendejében végzetes betegség döntötte le a lábáról a magyarok első királyát, már csak egy kérése maradt: Mária mennybemenetelének ünnepén távozzon az árnyékvilágból. Imája meghallgattatott, ma 980 éve hunyt el Szent István.
Dankó Pista a német műdalok ellenében emelte fel a magyar nótát, dalai ma nagyanyáink húslevesét idézik fel, akkoriban a nemzet túlélését biztosították.
Történetünk sorozatos szerencsétlenségekről és tengerészek önfeláldozó hősiességéről szól. A Szent István a közös flotta ékköve, európai szinten is nagyon komoly csapásmérő erő volt.
A 190 éve született Zsolnay Vilmos öröksége talán így fogható meg a legjobban: átmentette a régit az újba, a XIX. század népi egyediségét a XX. század arctalanságába.
Deákot még csak-csak felismerjük, de Metternich már sokaknak kemény dió.
De településnevekben is mi vittük el a pálmát!
Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak - adta ki a parancsot Lajos frank király 907 nyarán, és seregei élén megindult Magyarország ellen. Pozsonynál viszont már az életéért futott – hazafelé.
