És nem tartott sokáig. Ahogy Kun Béla megfogalmazta: „mi a Magyarországi Tanácsköztársaság sorsát a nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk” – a világforradalom azonban elmaradt.
kun béla
A tanácsköztársaság vezetője harcolt az első világháborúban, az orosz polgárháborúban, és feltehetőleg több tízezer ember haláláért felelős.
Fazekas Csaba történésszel beszélgettünk a Tanácsköztársaság egyházpolitikájáról és az egyházi ünnepekhez fűződő viszonyáról, valamint arról, vajon betiltották volna-e a szeretet ünnepét a kommunisták, ha kitart a rendszerük 1919 végéig.
A magyar történelem egyetlen eseményéhez sem tapadt annyira szorosan hozzá a „judeobolsevik összeesküvés” képzete, mint a magyarországi Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltásához.
Száz éve, 1922. december 22-én nyitotta meg kapuit az Operettszínház, a magyar könnyűzene meghatározó intézménye.
Grandiózus erődemonstrációt tartott a diktatúra az első vörös május 1-jén 1919-ben, miközben az ország önvédelmi háborút vívott, a szakadék szélén táncolt.
Egy őrületes rögtönzés folyt 133 napon keresztül – mondja Hatos Pál történész, aki interjúnkban lerombolja a vörös- és fehérterrorhoz kapcsolódó mítoszokat, valamint kifejti, miért tekinthető a proletárdiktatúra a baloldal Mohácsának.
A 96 évesen elhunyt művész életútja a birkózó mackóktól a kisemberré vált Leninen át Radnótiig.
Egyre furcsább a nemzeti konzultáció, sorra derül ki, hogy valami baj van a kormány címlistájával.
A Tanácsköztársaság 133 zűrzavaros napja alatt megjelent néhány oldalas könyvek egyikét vettük elő, és megnéztük, hogy a kommunisták miként gondolkodtak a nőkről.
Felmérik az önkényuralomhoz köthető utcaneveket.
Egykor Dmitrij Medvegyev államelnök lakott a Kun Béla utcában Szentpéterváron. Megváltoztatnák az utca nevét.
