„Manzeee!” – hurrázott skandálva, netán szomszédja hasonló lelkesültségére figyelve a Koreai Munkapárt nyolcadik kongresszusának összes küldötte, amikor a hivatalból körülrajongott ifjú vezér föllépett a „munkásosztály élcsapata” seregszemléjének díszemelvényére.
A Nemzeti Trip című dokumentumfilm készítői szerint azért volt Magyarország a legvidámabb barakk, mert az ivóvízbe LSD-t kevertek. Az áldoku két ötletgazdájával beszélgettünk.
Tíz évig élt Magyarországon Che Guevara barátja, aki háborús bűnösnek titulálta John McCaint. Fernando Barral nagy idők tanúja volt, és világéletében megmaradt igazi kommunistának.
Egy érintett a tatárjárásra utalva magyar dúlásnak nevezte, miközben a kommunista propaganda önkéntes alapon működő sikertörténetként tálalta az úgynevezett téeszesítés véres gyakorlatát.
A tudósítások szerint nagyjából 15 kilométert úszott valamivel több mint egy óra alatt 1966-ban. Nem véletlenül: így mutatta meg, hogy készen áll az újabb harcra.
A diktatúra hazánkban 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett, az ÁVH csaknem önálló intézményként működött. Kényszermunka, kitelepítés, internálás – tízezreket tettek tönkre egy életre a magyarországi kommunizmus legsötétebb éveiben.
A kádári konszolidáció során a belügy módszerváltáson ment keresztül, a nyílt erőszakot kivették a kirakatból. Az állambiztonság új kulcsfogalma a bomlasztás lett.
A saját testét agyontetováló Felesleges Pillangó a fél életét börtönben töltötte, majd a rendszerváltás körüli underground ikonikus figurájává vált, mielőtt belefulladt a Dunába. Most kiállításon pillanthatunk bele életébe.
Kinek a politika, kinek a drog hozta el az eufóriát 1989–90-ben. És vajon hogy élték meg a rendszerváltást a tüntetésen unatkozó gyerekek, az állásukat elvesztő gyári munkások vagy a telepi romák?