Ennél mélyebben még sosem mutatták ki a mikroorganizmusok esetleges nyomait.
kémia
Egy osztrák kutatócsapat új elemzése talán eldöntheti a kérdést.
A Meiacanthus nembe tartozó halak első ránézésre igen békésnek tűnhetnek, hegyes fogaik azonban veszélyes méregmirigyeket tartalmaznak.
Úgy tűnik, nem mérési hiba vagy a szerencse okozta az elektronugrást. A jelenség valóban létezik.
A fiatal nő bizonyos kémiai anyagokat kevert össze, így mérgezte meg magát. Még egy üzenetet is hagyott a tűzoltóknak, hogy gázmaszk nélkül be ne menjenek.
A bőrre feljuttatott méregből már 10 milligramm is halálos lehet.
Sokan úgy vélik, hogy a Harvard kutatói valójában nem is érték el az elképesztő áttörést.
Egy új kutatás szerint az Egyesült Államokban több étteremben is veszélyes vegyületekkel kezelt csomagolóanyagokat használnak.
Az új felfedezés sokat segíthet megérteni, miként lép kapcsolatba az elem más anyagokkal.
A pókselyem a természet egyik legelképesztőbb anyaga. Könnyen lebomlik, igen ruganyos, mégis erősebb az acélnál. Éppen ezért lenne jó nagy mennyiségben is előállítani.
Kutatók egy csoportja egy olyan mutációt fedezett fel, amely fejleszti a baktériumok információ-raktározó képességét.
Az újrahasznosítás egyik kulcsa a radioaktív vegyületcsoportok elektronszerkezetének feltérképezése.
Ha valaki azért panaszkodna, hogy unalmasak a kémiaórák, elküldjük a videóban látható kísérletet kiötlő tanárhoz.
A 115. elem, moscovium (Mc) az orosz fővárosról, a 117. elem, tennessine (TS) - Tennessee amerikai szövetségi államról kapta nevét.
Dr. Jeney Viktória és csapata egy olyan új témát kutat, melynek jelentőségét világszerte csak kevesen fedezték fel.
Ennél jobb szemléltetőeszköz még nem nagyon került elő a kémiában.
1976-ban született egy eredmény. Az adatok akkor nem voltak meggyőzőek, mára azonban egészen más a helyzet.
A hagyma ízét sokan szeretik, a fogyasztás után jelentkező kellemetlen leheletet már kevesebben.
Milyen lenne az oxigén, az arany, vagy a nitrogén, ha emberbőrbe bújna? Egy kiváló rajz-sorozat segít megjegyezni az elemek legfontosabb tulajdonságait.
Igazán jól cseng, ha valaki kémiai Nobel-díjat kap molekuláris gépek tervezéséért és megvalósításáért. De tulajdonképpen mit is jelent a tudomány számára egy ilyen fejlesztés?
Néha gyönyörű dolgok történnek a szemünk előtt, csak nem vesszük észre, mert olyan parányiak. Még szerencse, hogy kéznél a mikroszkóp!
Oké, egyrészt azért ne, mert gusztustalan és tahó dolog, de nem mellesleg veszélyes is lehet.
Mi a jobb egy 3D-nyomtatóval készített felderítőegységnél? Az, amit a vegylabor félreeső sarkában kavargattunk ki magunknak egy Petri-csészében.
Oké, számítógépen már létezik bármilyen kék, de most már a valóságban is előállítható az állítólag leggyönyörűbb árnyalat, és hasznosabb, mint bármelyik másik.
