Az organizmusok legnagyobbjai az úgynevezett óriásvírusok, melyekről végképp nehéz eldönteni, hogy élőlények-e, vagy sem. Egy új, Science-ben megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, talán sikerült választ adniuk a kérdésre.
Frederik Schulz, a Bécsi Egyetem mikrobiológusa csapatával négy újonnan azonosított óriásvírust, a Klosneuvirusokat elemezte, melyeket egy ausztriai hulladéklerakóban fedeztek fel. Az analízis alapján úgy tűnik, az organizmusok nem felmenőiktől örökölték genomjaikat, hanem korábbi gazdatesteiktől csenték el.
A csapat az organizmusok családfáját is megvizsgálta. A Klosneuvirusok rendkívül gyorsan tudnak új géneket átvenni, mivel olyan enzimet termelnek, amely 19 aminosavval, azaz a fehérje építőelemeivel is képes interakcióba lépni.
A sejtes élet egyik alapkövetelménye a proteinek előállításának képessége. A legtöbb vírus erre alkalmatlan, a szaporodáshoz így élő sejteket kell megtámadniuk.
Bár az új elemzéssel nem sikerült ennek ellenkezőjét bebizonyítani minden óriásvírussal kapcsolatban, a Klosneuvirusokról legalább kiderült, hogy nem az evolúciónak, hanem a gazdatesteknek köszönhetően tudnak proteineket kialakítani. Az organizmusok azért válhattak olyan naggyá, mert gyakran lopnak géneket az élőlényektől. A tény, hogy a más-más enzimek más-más időpontban fejlődtek ki a vírusok különböző rokonainál, tovább erősíti ezt az elképzelést.
Schulz úgy gondolja, a felfedezés azt az elméletet támasztja alá, mely szerint az óriásvírusok kisebb vírusokból alakultak ki különböző sejtek génjeinek felhasználásával.
A Woese-modell szerint az élőlényeket három csoportra lehet osztani: baktériumok, archeák és eukarióták – utóbbiba tartoznak a gombák, a növények, az állatok és az ember is. Korábban sokan úgy vélték, az óriásvírusok újabb csoportot alkothatnának a rendszerben, az új kutatás azonban komoly ellenérv lehet.
