Visszafogottabbá vált a lakáspiac keresleti oldala novemberben.
ingatlanpiac
Valószínűleg már 2025-re készülnek a vásárlók.
Felbátorodott a lakosság.
A statisztika szerint az uniós polgárok közül tavaly az olaszok és a franciák költöttek legkönnyebb kézzel lakásra nálunk.
Gyorsult a drágulás októberben.
A GKI szerint célt tévesztettek a kormányzati lakástámogatások.
Országosan is jelentős a visszaesés.
Az OTP osztotta meg tapasztalatait.
Idén a használt ingatlanok piacán a lakások iránt volt számottevőbb kereslet.
Az év hátralévő részében is számottevő vevői érdeklődésre számítanak a közvetítőcégnél.
Az indulás óta eltelt szűk fél év alatt 200 lakástulajdonos jelezte a bérbeadói szándékát a Fővárosi Lakásügynökségnél, ősszel pedig kampányt indítanak a program felpörgetésére.
A tavalyi átlagnál egyelőre több időt töltenek a piacon az ingatlanok, de a forgási sebesség közelít az egy évvel ezelőttihez.
Pedig ez eddig általános volt.
Ziccerbe kerültek a vásárlók.
Nem segít a helyzeten, hogy a paksi bővítés ütemezése évek óta folyamatosan változik.
Sokan most döbbentek rá, hogy túlárazott az eladó ingatlanjuk.
A lakásépítéseket még nem lendítette föl az ingatlanpiaci fordulat.
Idén az első fél évben az előző év azonos időszakához képest 70 százalékkal több ingatlan cserélt tulajdonost a fővárosi agglomerációban.
Szerinte a kormányfő „tönkretesz egy várost, emberek millióit, egy országot.”
Idén júliusban belehúztak a lakásvásárlást tervezők.
A kormány egy év alatt 100 ezer új lakás építését tervezi Hollandiában, hogy enyhítse az országban egyre súlyosbodó lakásválságot.
Budán a panelek átlagos négyzetméterára 847 ezerről 910 ezerre, Pesten 696 ezerről 763 ezer forintra emelkedett júniusban éves összevetésben.
A telkek árazásában sokat számít a lokáció.
A bérbeadók átlagosan 239 ezer forintot kértek kiadó ingatlanjukért júniusban, az abérleti díjak az áprilisi és májusi csökkenés után stagnáltak.
