AZ ÖSSZEGEK MILLIÓ FORINTBAN *96. 3. 1-jén 16,580 féléves kamat, ebből 3,316 a hitelezőknek Kötvény neve Kibocsátás időponja Lejárat A kibocsátás összege Törlesztett tőke Az össznévérték százalékában Hátralévő kamatfizetések WVM-I-es 1993. 7. 1. 1995. 7. 31. 200,000 200,000 100,0 – WVM-II-es 1993. 11. 12. 1994. 11. 12. 300,000 300,000 100,0 – WVM 95/I-es 1994. 2. [...]
Hetilap: Pénzügyek
Az a kár, amelyet a Kaposváron és környékén állomásozó IFOR-erők egy év alatt okoznak, becslések szerint akár néhány százmillió forintra rúghat. A munkálatokról és az utak végleges rendbetételéről több tízmillió forint értékű magyar-amerikai szerződés rendelkezik majd. Az egyéb károkat pedig – a NATO tagállamainak fegyveres erőiről szóló 1951-es egyezményben foglalt elv szerint – az amerikaik [...]
(EZER FORINT) Kötvény Tőketörlesztés Kamatfizetés WVM 96/I 400 000,0 177 880,0 WVM 96/II 17 529,6 2 947,2 WVM 96/IV 16 000,0 3 970,0 WVM 98/I – 3 316,0 Összesen: 433 529,6 188 113,2
Az elmúlt években gyors átalakuláson átment magyar pénzügyi szektornak újabb botránnyal kell szembenéznie. Az egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltató társaság bukása a piaci átrendeződés mellett több ezer kötvényes vagyonvesztését is jelenti. Megtörtént, amire sokan számítottak, de amit még többen szerettek volna elkerülni. Az 1989-ben, az egyik első hazai lízingcégként megalapított WVM, a hazai lízingpiac egyik meghatározó [...]
Az év első hónapját követően több tőkehiányos kisbank helyzete rendeződni látszik. Bár a tulajdonosok minden esetben eltérő technikát alkalmaznak, egyre inkább úgy tűnik: az állam a privatizációs tárgyalások befulladását követően végleg elszánta magát a pártában maradt pénz-intézetek “kivezetésére” a piacról. Mentőövre talán csak a Corvinbank számíthat, amely értesüléseink szerint az állam fejlesztési pénzeinek elosztásában játszhat [...]
A csődtörvény értelmében a felszámoló – kockáztatva egy esetleges kártérítési pert – jogosult a társaság által kötött valamennyi szerződés azonnali felmondására. Ez azt jelenti, hogy a lízingszerződés érvényét veszti, a lízingelt eszközzel pedig a továbbiakban a felszámoló rendelkezik. A lízingbevevőnek azonban a kifizetett lízingdíjak erejéig követelése keletkezik, amelyet az eszköz értékesítése során – amikor a [...]
Kitartóan emelkedik a Budapesti Értéktőzsde vezető papírjainak az ára. A tőzsdeindex kedden átlépte a lélektaninak számító kétezer pontos határt. A piaci szereplők egy része már a hossz megtorpanását várja, ami azonban véleményük szerint nem jelenti az árak esését. Egy nap híján éppen két évvel ezelőtt lépte át először – és eddig utoljára – a Budapesti [...]
A megszokott módon hozzák forgalomba a BorsodChem részvényeit is: a külföldi zártkörű kibocsátást a dolgozói részvények értékesítése és belföldi nyilvános forgalomba hozatal követi. A z alaptőke-emelés során kibocsátott részvények számottevő része – legalább másfél millió darab – az EBRD tulajdonába vándorol. A külföldi pénzügyi befektetők ezenkívül az ÁPV Rt. tulajdonában lévő papírok közül igényt tarthatnak [...]
Ha semmi nem jön közbe, akkor a kormány február elsején végre áldását adhatja a hitelintézeti, valamint az új értékpapírtörvény tervezetére. Az óvatos fogalmazás nagyon is indokolt: a két jogszabály téziseinek január 11-ei kormányzati megvitatása során még a szakembereket is meglepő határozat született a bank-, az értékpapír- és a biztosítási felügyelet összevonásáról. Már a törvény elnevezése [...]
Eseménydúsan teltek az utóbbi hetek a részvénypiacon. Még fel sem ocsúdtak a befektetők a háromnapos év eleji boom mámorából, máris zuhanó árakkal kellett szembenézniük. A rövid korrekciót követően viszont másfél hete ismét a bika uralja a piacot, s kedden újra 1780 pont közelébe került a tőzsdeindex. Napról napra dőltek meg a gyógyszergyári és a műanyagipari [...]
Indokolt fejet hajtani a privatizációs szervezet és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter tavalyi teljesítménye előtt. A Pénzügykutató Rt. elemzője szerint azonban a kötelező tisztelgés után nyomban ki kellene használni az elmúlt évi akciók kedvező nemzetközi visszhangja, s a stabilizálódó gazdaság miatt megnövekedett befektetési kedvet, s a receptet sem kellene átírni: csökkentsük az államadósságot! A [...]
A határidős tőzsdéken jócskán megélénkült a devizaforgalom az utóbbi hetekben. Ebben a külföldi tőke növekvő beáramlása, a hazai bankok forint- és devizaműveletei, valamint a magánbefektetők vállalkozókedve játszik szerepet. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) forgalma az év első három hetében meghaladta az ötvenmilliárd forintot, miközben tavaly az egész éves kereskedési volumen 162 milliárd forint volt. A Budapesti [...]
Az Antall-kormány első pénzügyminisztériumi politikai államtitkára, későbbi tárca nélküli minisztere, aki 1992 és 1994 között az Állami Bankfelügyelet elnöki tisztét töltötte be, lapunknak adott interjújában kifejti: a kereskedelmi bankok szélesebb körű piaci felhatalmazásának híve. Nem tartja azonban tragikusan elhibázottnak a jelenlegi pénzügyi kormányzat törekvéseit sem. Manapság számos kritika éri a részben Ön által elindított bankkonszolidációt. [...]
A törvényalkotóknak mindig az állam tulajdonosi részesedésének meghatározása adja az egyik legnagyobb fejtörést. A kívülállók ugyanis ebből következtetnek többek között a kormányzat bankprivatizációs elképzeléseire. Mint ismeretes, a hatályos pit szerint a tulajdonosnak a pénzintézet jegyzett tőkéjében való részesedését 25 százalékban korlátozó tilalmat az államra 1997. január elsejéig nem kell alkalmazni. A hit tervezete – az [...]
A régóta várt tőzsdei hossz során csupán néhány részvény iránt volt felfokozott külföldi kereslet; az elmúlt hetekben ezeknek a papíroknak az árfolyamváltozásai határozták meg a tőzsdeindex alakulását. A gyógyszeripar, illetve a műanyagipar prominens képviselői évről évre látványosan felülmúlják a korábbi időszak eredményeit, így később is a parketten zajló események főszereplői maradnak. A Mol tőzsdei szereplése [...]
Immár másfél hónapja ízlelgeti mintegy kétmillió számlatulajdonos: milyen az új pénzforgalmi jelzőszám birtokosának lenni, illetve annak “áldásaiból” első körben – az OTP lakossági bankszámlával rendelkező ügyfelei esetében – kimaradni. Az 1995 végét megelőző időszakban az OTP-től indított átutalásoknak általában a fél százaléka érkezett vissza “a címzett számlaszám ismeretlen” jelzéssel a feladóhoz. Ez az arány az [...]
Annak ellenére, hogy a Budapesti Értéktőzsde még tavaly nyáron döntött a bankok részleges visszaengedésére a később létrehozandó állampapír, valamint a határidős és opciós szekcióba, a törvényjavaslat a saját számlára vagy bizományosként történő adásvételi tevékenységek körében csak az utóbbi ügyletekre ad felhatalmazást a hitelintézeteknek. Mielőtt azonban bárki is az illetékeseknek a tervezetben elrejtett ellenvéleményére gyanakodna, sietve [...]
Az MNB könyveit terhelő, nem kamatozó költségvetési tartozások a 90-es évek elejére meghaladták az 500 milliárd forintot, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 24,9 százalékát. (Mellesleg a kamatozó adósság sem volt sokkal több, megközelítőleg 830 milliárd forint.) A költségvetés és a jegybank mérlegét összevonva számított adósságból az MNB-n kívüli tényleges piaci belföldi adósság a GDP [...]
A tőzsdei árfolyamok hullámzását a hivatalos tőzsdeindex aktuális értéke mutatja a leghívebben. A BUX azonnali értékének alakulása azonban a határidős index-kontraktus elszámolóárainak alakulását is meghatározza. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) határidős piacának “legolcsóbb” (azaz a legkisebb befektetést igénylő) terméke a BUX-kontraktus, amelynek márciusi, júniusi, szeptemberi és decemberi lejárataira lehet üzletet kötni. A vállalkozó kedvű befektetők a [...]
Az új szabályok adta lehetőséggel élve 1994-ben 59,1, az elmúlt évben pedig 72 milliárd forintnyi nem kamatozó állományt piaci kamatozású értékpapírra cseréltek át. Az 1993-ban prognosztizáltnál nagyobb leértékelés miatt azonban a nem kamatozó állomány a vártnál jobban, tavaly például összességében csaknem 600 milliárd forinttal nőtt.
Egyre nagyobb vihart kavar az a tavaly decemberben hozott kormányhatározat, amely engedélyezi a Grazer Wechselseitige AG-nak (Grave), hogy Príma Austria néven biztosítótársaságot alapítson Magyarországon. Az osztrák cég – amely ellen már több ízben folyt hatósági vizsgálat illegális biztosítási tevékenység miatt – információink szerint leányvállalatára ruházná át a Magyarországon devizában kötött biztosítási szerződéseket. A biztosítási piacon [...]
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 232. szakaszának 2. bekezdése foglalkozik a felszámítandó kamat nagyságával. Ezek szerint: “A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodnak meg – évi húsz százalék.” Emellett a 3. bekezdés a következőt mondja ki: “Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kamat kikötése az évi húsz százalékot [...]
Az elmúlt héten lebonyolított négy kincstárjegy-aukción összesen 530 milliárd forint értékben nyújtottak be vételi ajánlatot a befektetők. A minden racionalitástól elszakadó vásárlási kedv hátterének kivizsgálását kérte az Államadósság Kezelő Központ az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettől. Az ország iránt megnövekedett bizalom, illetve a beszűkült állampapír-piaci kínálat hatására ismét rohamos léptekkel zuhannak az állampapírok hozamai. Január első [...]
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1994 decemberétől az elmúlt nyár végéig az éven belüli hitelek kamatai majdnem négy, az éven túliaké pedig közel nyolc százalékkal, átlagosan 33,4 , illetve 34,3 százalékra emelkedtek, miközben a betétek átlagos kamata 27 százalékra nőtt. Ismeretes a Független Kisgazda Párt álláspontja a Polgári Törvénykönyvben maximált húszszázalékos kamatszinttel kapcsolatban. A [...]
