Gazdaság

ÚJ PÉNZFORGALMI SZÁMOK – Jelzőkkel sem könnyebb

Immár másfél hónapja ízlelgeti mintegy kétmillió számlatulajdonos: milyen az új pénzforgalmi jelzőszám birtokosának lenni, illetve annak “áldásaiból” első körben – az OTP lakossági bankszámlával rendelkező ügyfelei esetében – kimaradni.

Az 1995 végét megelőző időszakban az OTP-től indított átutalásoknak általában a fél százaléka érkezett vissza “a címzett számlaszám ismeretlen” jelzéssel a feladóhoz. Ez az arány az új számlaszámok december 4-ei bevezetése után másfél százalékra szökött fel, alig tíz nap elteltével azonban újra fél százalékra apadt. Az összes bankközi átutalásból az azt bonyolító zsírórendszer normális körülmények között általában 0,6 százaléknyit kénytelen visszafordítani. Az új számok bevezetését követő 2-3 napban viszont a visszautasítások aránya a kétszeresére, tehát mintegy 1,2 százalékra nőtt.

Az átutalások visszautasításához vezető hibák hirtelen megugrását az magyarázza, hogy az átállás időszakára a bankok ugyan többnyire képessé tették számítógépes rendszerüket a régi és az új számlaszám egyidejű használatára (december végéig az ügyfél szabadon választhatott, hogy melyik számra utal), ám az új szám elfogadása még nem vált rutinná. Meglepő viszont, hogy januártól nem emelkedett a visszautalások aránya, noha az év első napjától már csupán az új jelzőszám érvényes – kivéve természetesen az OTP lakossági ügyfeleit, akiknek még nincsen új számuk.

Az OTP lakossági számlái

Kellemetlenségek mindazonáltal akadnak, és ezek egy részét a jelzőszámváltozás szempontjából különleges helyzetben lévő OTP lakossági ügyfelei szenvedik el. Ők április elsejéig fokozatosan kerülnek bele az új rendszerbe. Első menetben, februárban Budapest és hét megye kap új számlaszámot. Ám amíg erről az értesítő meg nem érkezik az ügyfeleknek, addig a régit kell mérvadónak tekinteniük, mivel az OTP rendszere csak ezt tudja azonosítani. Új számlaszám hiányában a feladat nem is tűnik ördöngösségnek. Csakhogy a számlát jelző szám mellett egy másik is létezik, az úgynevezett egyedi azonosító, amely az ügyfelet az OTP rendszerében természetes adatai alapján jelöli. Ez a szám pedig a közelmúltban megváltozott, arról kaptak is tájékoztatót a számlatulajdonosok – akik közül sokan úgy gondolták: az már az új számlaszám. Ha pedig erre a számra utaltak, az természetesen nem járhatott sikerrel, hiszen az azonosító csak a számla tulajdonosára való hivatkozásul szolgál.

Az OTP-hez beérkező átutalásoknál mindenesetre igyekeznek az ismeretlen címzett számlák tulajdonosait fölfedni. Javasolják ugyanakkor, hogy ha az ügyfél a régi, ám még “hatályos” számlaszámát végérvényesen elfeledte volna, csak az újnak hitt eredeti azonosítót őrzi, kérjen kivonatot, azon szerepel a régi szám. (Az átutalásokra az azokat indító bank által küldött tételek forintösszege után néhány ezreléket számolnak föl. A visszautasításnál nem jelentkezik effajta költség, a meghiúsult átutalás úgymond ingyenes.)

Fennakadást a pénzforgalomban ugyan nem, értetlenkedést viszont okozott, hogy a számla-, illetve kártyatulajdonosok a bankoktól kapott értesítőben a pénzforgalmi jelzőszám mellett új kártyaszámra is bukkantak.

Hiányos adattárak

Ugyancsak problémát jelentett, hogy a bankok számos esetben nem lelték a régi számlaszám “legújabb kori” megfelelőjét. A Magyar Nemzeti Bank ugyan, az átállást segítendő, piacra dobott egy CD-t, amely – legalábbis a vállalkozói és az önkormányzati számlák esetében – az összes banknál vezetett valamennyi számla régi és új jelzőszámát tartalmazza. Mint azonban használata során kiderült: csupán elvben. A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy még az adóhivatal számlaszámai sem mind szerepelnek rajta. A CD-be foglalt pénzforgalmi jelzőszámok hiányosságát az okozta, hogy a kereskedelmi bankok az adatszolgáltatás során néhány jelentősebb számot elfelejtettek a jegybanknak megadni. Az adatbázis gördülékeny felhasználását akadályozta az is, hogy egyes régi számlaszámokat az eredetitől eltérő formában – például a bankfiók külön jelével bővítve – tüntettek fel, ezért aztán nemhogy az újra, de a keresés alapjául szolgáló régi jelzőszámra sem talált rá a felhasználó… Jóllehet, a CD-vel a jegybank az egymással átutalási kapcsolatban álló számlatulajdonosok kölcsönös értesítgetésének, a levelezési kiadásoknak kívánta elejét venni, a bizonyosan üdvözítő megoldás mégiscsak az utóbbi maradt.

Az új jelzőszám bevezetésével, a számlaszámok egységesítésével gyorsabbá és biztonságosabbá válik a pénzforgalom – jósolták. Az új szám 24 karakteréből a pénzintézetre és annak fiókjára utaló első 8 számjegy utolsó tagja, valamint az eztán következő, magát a számlát azonosító számok utolsó jegye egy ellenőrzőszám. A téves számlaszámokat, úgynevezett CDU-k alapján, a számítógép jelzi, gépi feldolgozáskor tehát a számlaszámot nehezebb eltéveszteni. Az új szám adta lehetőséggel azonban ma még – várva arra, hogy az OTP lakossági számlaszámai is az egységes sémát kövessék – nem az összes bank él. Mi több, a visszautasított tételekről szóló banki adatok alapján úgy tűnik, ma kevesebb hiba van a feldolgozásban ott, ahol az jórészt kézzel történik. Április elsejével viszont, az OTP új számlaszámainak életbe lépésével, a gépi ellenőrzéssel és annak további elterjedésével a pénzforgalom a szakértők szerint valóban gyorsabbá és hibamentesebbé válhat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.