A szemünk előtt alakul a magyar lobbypiac. A régi kapcsolatok és módszerek egyre kevésbé alkalmasak a befolyásolásra, de még nem dőlt el, hogy a lobbyzás milyen új formái válnak dominánssá Magyarországon. Fekete Károly, a londoni székhelyű GJW magyar leányvállalatának közgazdasági igazgatója eltérő modelleket vázol fel a világ lobbypiacáról. Az angolszász országokban profi lobbycégek működnek – [...]
Hetilap: Lapszámok
Az intézményes érdekegyeztetésből kiszorult civilszervezetek egyik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy betörjenek a hazai lobbypiacra. Százhetven társadalmi szervezet szerepel az Országgyűlés Országos Érdekképviseleti és Társadalmi Szervezetek jegyzékén, közismertebb nevén a lobby-listán, amelyet az Országgyűlés főtitkára állított össze. A listán lévő egyesületeket, csoportosulásokat a Parlamentben 1995 áprilisa óta működő Civil Iroda informálja a törvényhozási munkáról. Az [...]
Az EMS rendszer középpontjában álló, de attól, mármint az árfolyam-mechanizmustól külön életet élni is képes kosárvaluta, az ecu rendkívül stabil pénznem. Stabilitása abból következik, hogy értéke a közösségi tagvaluták átlagaként adódik. Mivel pedig az átlag alig vagy csak kevéssé mozdul el az átlagolandó értékek (ebben az esetben a tagvaluták) mozgásához képest, könnyen érthető a stabilitása. [...]
Nem lehet véletlen, hogy a polgári fejlődés őshazájában, Angliában már öt kiadást ért meg a Lloyds Bank kisvállalkozók számára készült kézikönyve. Magyarországon a kötet ezúttal a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában jelent meg, Hevesi Zsuzsanna honosításában. Jóllehet, illendőbb lenne fordításról vagy átdolgozásról beszélni, ám ezúttal a hazai szerző egyenrangú partnere az eredetinek, Sara Williamsnek. A [...]
Az előkelő New York-i Park Avenue egyik házának kapuja mellett szerény felirat árulkodik arról, hogy ott található a világ egyik legbefolyásosabb lobby-cége. A Kissinger and Associatesről van szó, amelynek élén Henry Kissinger volt külügyminiszter áll, helyettese pedig Lawrence Eagleburger, aki külügyminiszter-helyettesként ugyancsak elismerést és megbecsülést vívott ki magának világszerte. A két “nagyágyút” viszonylag kis létszámú [...]
Tisztul a kép a menedzserképzés területén: ma már elsősorban azok az intézmények vannak talpon, ahol azt oktatják magas színvonalon, amire egy menedzsernek tényleg szüksége van. ASzámalk Open Business School, Magyarország egyik legnagyobb menedzserképző intézete nem csak, hogy jelen tudott maradni a piacon, de egyre előkelőbb helyet vív ki magának mind a hazai mind a nemzetközi [...]
(EZER DOLLÁR) Forrás: H. Neumann International, Bécs, 1995. március Pozíció Magyaro. Lengyelo. Oroszo. Szlovákia Cseho. Románia General menedzser 55-85 45-75 25-52 50-78 25-54 10-28 Pénzügyi menedzser 34-70 40-60 15-48 35-52 20-52 8-25 Kereskedelmi és marketingmenedzser 38-58 40-58 12-42 35-50 16-38 7-24 Emberi erőforrás menedzser 25-52 20-32 6-25 25-42 14-42 8-18 Információ-techn. menedzser 21-32 20-25 4-16 [...]
Az ipari termelői árindex 1995-ben és 1996-ban felfelé torzítja az ipar termelői áremelkedését. A Statisztikai Hivatal adatai alapján az ipari termelői árak növekedési üteme jelentősen felgyorsult: az 1994. évi 11,3 százalékról 28,6 százalékra emelkedett 1995 első tíz hónapjában. Ezen belül a belföldi árak növekedése 26,8 százalékos, az exportárak emelkedése pedig 34,3 százalékos volt. Az ipar [...]
A nominál árfolyamindex a hazai valuta átlagos értékvesztését mutatja. Ehhez ideális esetben a hazai vállalatok által kapott/fizetett átváltási árfolyamokat kellene súlyozni a külkereskedelmi tranzakciók volumenével. Minthogy azonban ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, a napi piaci árfolyamok átlagolásával számítható az index. 1995-ben a valutakosárhoz képesta leértékelés 29,8 százalékos. Ám a külkereskedelem összetételével számított kosár átlagos [...]
Már hosszú évek óta nem kell a fürdőszobában tartózkodnunk ahhoz, hogy mossunk – kimos az automata. Egy ideje nem kell otthon lennünk ahhoz, hogy kifizessük a lakbért – leemelik a bankszámlánkról. Újabban nem kell Oxfordba mennünk, hogy oxfordi diplomát szerezzünk – lehetővé vált itthon is. A hazai business schoolok némelyike ugyanis rájött arra, hogy csak [...]
A közelmúltban jelent meg Halmai Péter professzor szerkesztésében Az Európai Unió agrárrendszere című könyv, amelyet az agráregyetemeken és -főiskolákon tankönyvként javasolnak. Bizonyára nem véletlenül, hiszen azok a főiskolai vagy egyetemi hallgatók, akik most kezdik iskoláikat, három vagy öt év múlva, amikor tanulmányaikat befejezik, már – remélhetően – egy egészen más helyzetben lévő magyar agrárgazdaságban dolgozhatnak. [...]
A fajlagos munkaköltség alapú reálárfolyam-index jelentős reál-leértékelődést jelez. A piaci árfolyam figyelembevétele alapján 1995-ben a versenyképesség javulása 13,6 százalék körül volt. Ha 1996-ban a termelékenység csak 5 százalékkal nő 20 százalékos munkaköltség-növekedés mellett, akkor is mintegy 6 százalékkal fog a hazai ipari szektor költség-versenyképessége javulni.
A jogban járatlan és járatos rászorulókat nyakra-főre bombázzák szakkiadványokkal. Ha egy kiadónak végképp elfogy az ötlete, akkor hajlamos jogszabálygyűjteménnyel kirukkolni. Van rá fizetőképes kereslet, a gazdaságban az állandó módosítások miatt közszükségleti cikk, ráadásul olcsó, hiszen a jogszabályokért nem kell honoráriumot fizetni. A vásárlónak aztán főhet a feje, hogy a nemritkán önjelölt szakkiadók kínálatából kiválassza a [...]
Sajátos félreértések szövődtek tavaly a Kaliforniai Stanford Business School, a U.S. News által legjobbnak tartott amerikai üzleti iskola körül. A jelentkezők száma húsz százalékkal csökkent, noha semmi nem jelezte előre az iskola presztízsvesztését. Marie Mookini, a felvételikért felelős igazgató szerint a visszaesés okát a következőkben látja: mivel a végzettek harminc százaléka Kaliforniában maradt, ahol köztudottan [...]
Vajon tanítható-e a biznisz, milyen új irányok tapasztalhatók a Magyarországi üzleti iskolák piacán? Többek között erről is beszélgettünk a Nemzetközi Menedzser Központ (IMC) három vezetőjével, Vecsenyi János dékánhelyettessel, Czobor Zsuzsával, a vezetőképző programok igazgatójával és Nemeslaki Andrással, az MBA-programok igazgatójával. Az alábbiakban az eszmecsere legfontosabb részeit adjuk közre. Az üzleti iskolák piacát nézve elmondható, hogy [...]
A Figyelő is több ízben foglalkozott a bankkártyákkal (például 1995/48. szám). Most különös aktualitást ad a témának, hogy az elfogadott új devizatörvény értelmében a magyar állampolgároknak módjuk lesz forintalapú bankkártyájukkal külföldön is fizetni a turisztikai szolgáltatásokért, azok segítségével vásárolhatnak, készpénzt vehetnek fel stb. Azt hiszem, a magyar bankkártyák felhasználási lehetőségének bővítését csak helyeselni lehet, ez [...]
*Január-október; **Becslés 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. Ipari termelői árindex 132,6 112,3 110,8 111,3 128,6* Ipari belföldi árindex 131,9 109,7 110,5 110,2 126,8* Ipari export árindex 130,2 116,0 112,5 115,0 134,3* Ipari hozzáadott érték árindex 135,2 115,4 111,6 115,6 125,0** Termelői árindex és hozzáadott érték árindex különbsége -2,6 -3,1 -0,8 -4,3 3,6
Az üzleti iskolák honi helyzetére jellemző, hogy ez a kifejezés manapság nem holmi jogilag körülhatárolt fogalmat jelöl, azaz nem beszélhetünk eme intézmény határozott jogi definíciójáról sem. Sokkal inkább egy olyasféle, a mindennapi életben kialakult fogalomról van szó, amely alapvetően az angolszász világból, azon belül is főképpen Amerikából eredeztethető – világosít fel Nagy Tibor Gyula, a [...]
A közép-európai üzleti iskoláknak számos nehézség mellett azzal az előítélettel is szembe kellett nézniük, hogy az általuk elérhető MBA kevesebbet ér. Master of Business Administration magyarul azt jelenti, hogy az üzletigazgatás mestere. Nem véletlen azonban, hogy az üzleti élet legmagasabb képesítését jelentő kifejezést nem fordítják le magyarra. Hiszen a nyugati üzleti kultúra a mérce, a [...]
Év Folyó áron, milliárd forint Értékindex előző év = 100,0 Volumenindex előző év = 100,0 1989. = 100,0 1990. 459,7 105,8 90,4 90,4 1991. 491,9 107,0 87,9 79,5 1992. 555,6 112,9 98,7 78,4 1993. 638,3 114,9 102,7 80,5 1994. 811,5 127,1 88,9 88,9
Ágazat Összesen, ezer fő 1993 = 100,0 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 372 85,9 Ipar 1123 92,5 Ebből: feldolgozóipar 984 92,9 Építőipar 218 94,0 Kereskedelem 589 107,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 141 97,9 Szállítás, posta és távközlés 336 93,7 Pénzügyi tevékenység 88 109,6
Megnevezés 1989. 1993. 1994. Távbeszélő-főközpontok száma 1937 1736 1829 Ebből: főváros 17 39 153 Távbeszélő-főállomások száma, ezer 915,9 1498,5 1774,1 Ebből: lakás 639,6 1135,8 1390,0 közület 251,8 332,1 350,4 nyilvános 24,5 30,6 33,7 Távhívásba bekapcsolt főállomások aránya, százalék 85,6 92,6 93,9 Száz lakosra jutó távbeszélőhely 16,8 20,6 – főállomás 8,8 14,6 17,3 lakásokon felszerelt fővonal [...]
A Központi Statisztikai Hivatal összefoglalót készített azokról a gazdasági és társadalmi folyamatokról, amelyek a magyarországi rendszerváltást kísérik. Az elemzések ugyan az 1995. március 12-i stabilizációs kormányintézkedésekig követik csak nyomon a történteket, ám ezekből is kibontakozik a rendszerváltás szinte minden ellentmondása. A hazai beruházások volumene 1994-ben 11 százalékkal kisebb volt, mint 1989-ben. A csökkenés 1990-91-ben volt [...]
A román kormánynak otthont adó Victoria Palota valószerűtlenül hosszú nagytermében január végén egy láthatólag döbbent miniszterelnök jelentette be a román népnek: az ország helyzete sokkal rosszabb, mint gondolta volna. Victor Ciorbea, a szakszervezeti vezetőből lett kormányfő a nagyobb szavahihetőség kedvéért meghívta erre az alkalomra a Világbank bukaresti irodájának főnökét, Francois Ettorit; az Európai Unió helyi képviseletének vezetőjét, Ka
