Hetilap: Lapszámok

Folyó kiadásait a folyó bevételeiből fedezi. A mindenkori aktív generációk járulékfizetőinek befizetéseiből fedezi az inaktívak kifizetéseit.

Az önkéntes pénztári rendszer egyre inkább megmozgatja a befektetni vágyó biztosítók és pénzintézetek fantáziáját. Ezt látszik igazolni, hogy gyors egymásutánban kezdik meg működésüket a nagy biztosítók és bankok tulajdonában lévő pénztárak. Érthető a sietség, hiszen a tét nem kicsi. Szakértők szerint a következő négy-öt évben dől el, hogy kik tudják véglegesen megvetni a lábukat ezen [...]

(Figyelő, 1996/15. szám) Egy komoly hiányosságot találtam a Figyelőben közölt parlamenti lobbylistában. Szempontjuk az volt, hogy a gazdasági érdekvédelmi vagy társadalmi szervezeteket sorolják fel. Felhívom a figyelmüket a Reális Zöldek Klubjára. Ez a szervezet a neve után valamilyen környezetvédelmi csoportnak tűnhet, valóságos ténykedése, lobbyzása szerint viszont nem az. Tudomásom szerint ez a szervezet is feliratkozott [...]

(Figyelő, 1996/ 15. szám) Mezőgazdasági termelőként én is, vállalkozótársaim is megértjük, hogy nemzetközi szerződések alapján annyi támogatást kaphatunk az államtól, amennyi még nem sérti a közös piac vagy más nemzetközi szövetség érdekeit. Azt viszont mégis soknak tarjuk, hogy akárcsak a lapjukban, folyamatosan a nevezetes GATT-szerződést hozzák fel korlátként. Én arra vagyok elsősorban kíváncsi, hogy milyen [...]

Magyarországon egy év alatt 800-1000 milliárd forint értékű energiahordozót használunk fel, aminek egynegyede-egyötöde import. A szakemberek szerint energiatakarékossággal mintegy 20 százaléknyit spórolhatnánk. De valahogy nem megy! A Magyar Energia Hivatal adatai szerint ugyanis a folyamatos és előre bejelentett áremelés ellenére ugyanannyi energiát használunk fel, mint korábban, azaz: villamos energiából szinten maradt a fogyasztás az áremelés [...]

Egy korlátozott nyugdíjreform is évi több tízmilliárd forintnyi többletbefektetést jelenthetne, hosszabb távon pedig még kedvezőbbek a kilátások. Eleinte persze nyilván csak a kockázatmentes állampapírokba fektetnek majd a várományfedezeti elven működő nyugdíjpénztárak, tőkéjük növekedésével azonban előbb-utóbb a biztonságosnak számító vállalati papírok – a legjobb minősítésű részvények és a kötvények – is sorra kerülnek majd. Szakértők egybehangzó [...]

Az elmúlt hét végén, hosszas huzavona után, létrejött a megegyezés a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium között a nyugdíjbiztosítás reformjáról. Ennek értelmében április végén egy vegyes finanszírozású – felosztó-kirovó és várományfedezeti elemet egyaránt tartalmazó – rendszerre tesznek javaslatot a kormánynak. Az egyelőre ugyan még kérdés, hogy a két szaktárca által kidolgozott tervezet a politika boszorkánykonyháján [...]

ÖNKÉNTES KÖTELEZŐ ELISMERT FELADATA A társadalombiztosítás szolgáltatásainak önkéntes kiegészítése. Kötelező biztosítási jogviszony a munkajövedelmet szerző állampolgárok részére. A társadalombiztosítás szolgáltatásainak önkéntes átvállalása. TAGSÁGI KÖR Az alapszabály határozza meg. A feltételeknek eleget tevő személy kérelme nem utasítható vissza. A társadalombiztosítási törvény szerinti járulékfizető kör. Hasonlóan a kötelező pénztárhoz. TAGSÁGI VISZONY Megszűnik a tag halálával, kilépésével, vagy [...]

Forrás: MNB 1993. december 1994. december 1995. november MNB 1550,8 (77,4 százalék) 13132,2 (69,4 százalék) 12405 (62,1 százalék) Kereskedelmi bankok 453,6 (3,0 százalék) 1353,4 (7,1 százalék) 1933 (9,7 százalék) Kormányzati szektor 1838,1 (12,3 százalék) 2088,5 (11,0 százalék) 1917 (9,6 százalék) Vállalkozói szektor 1084,1 (7,3 százalék) 2361,5 (12,5 százalék) 3719 (18,6 százalék) Összesen 14296,6 (100 százalék) [...]

Budapesten minden harmadik – összesen 240 ezer – lakásban van távfűtés. S miközben a távfűtésvilág – ezen belül Európa-szerte – folyamatosan terjed, hogy így csökkentsék az energiaköltségeket, Magyarországon és főként Budapesten korábban nem létező gondok nehezítik a távfűtés fejlesztését és gazdaságossá tételét. A képlet leegyszerűsítve a következő: Magyarországon a távfűtőrendszert – ellentétben a nyugat-európai távhőszolgáltató [...]

A BB 1996. márciusi prognózisa 1996-ra A PM prognózisa 1996-ra GDP (volumenváltozás, százalékban) 0,5-1,5 2 Ipari termelés (volumenváltozás, százalékban) 2-4 2-4 Beruházás (volumenváltozás, százalékban) 3-5 10 Termelői ár (százalék) 20-23 Fogyasztói ár (százalék) 23-25 20 Az áruforgalmi mérleg hiánya (milliárd dollár) 2,3-2,8 2 Közvetlen tőkebefektetés (milliárd dollár) 2,5 2 A folyó fizetésimérleg hiánya (milliárd dollár) [...]

A külföldi államadósság törlesztése valóban megnöveli a költségvetés kamatkiadásait. Ennek természete azonban ugyanolyan, mint a belső adósságállomány inflációs kamatkiadásaié: érdemben nem módosítja a költségvetés reálpozícióját. A hazai államháztartási deficit megítélésével kapcsolatos viták egyik központi eleme az infláció által felduzzasztott költségvetési kamatkiadások ügye. Abban már közmegegyezés van, hogy inflációs környezetben a nominális kamatkiadások jelentős része az [...]

A távhőszolgáltatókat a fővárosban és vidéken egyaránt gyakran éri a vád, hogy pazarlóan gazdálkodnak. Ilyenkor a tulajdonos önkormányzatok felkérnek egy szakmai-társadalmi bizottságot, hogy vizsgálják meg, mekkora az energiaveszteség a szolgáltató létesítményein belül, nem túlzott-e az alkalmazotti létszám, nem épültek-e a befizetett fűtési díjakból túlságosan cifra irodák, illetve megtesz-e a szolgáltató annak érdekében mindent, hogy kintlévőségeit [...]

A nyugdíjkiadásokra a folyamatos befizetésekkel képzett tőkéből és annak hozadékaiból biztosít pénzt.

(Figyelő, 1996/14. szám) Cikkük elolvasása után egy területen maradt hiányérzetem. Visszaemlékezhetünk, hogy az utóbbi három évben több balesetről, illetve rendőrségi lépésről lehetett olvasni a sajtóban, amelyek a borászattal függtek össze. A híradásokból kiderült, hogy a bortermelés elmúlt évtizedes visszaesése után egyre többen foglalkoznak ezzel a tevékenységgel, de! Az új borászok között sokan szakképzetlenek, illetve egyszerű [...]

Jó hír volt a kárpótlási jegytulajdonosoknak, hogy hosszabb szünet után ismét részvénycsere-akcióra került sor, és ezúttal az áramszolgáltatók részvényeit lehetett kárpótlási jegyért megkapni. Azok közül is elsőként a Démászét… – Bár még pontosan nem tudjuk, hogy hány új részvényese van cégünknek, hiszen most zárult le a szétosztás ( április 5-én, a szerző), az máris tény, [...]

Időszak Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás (folyó áron, millió forint) 1995. december 49 904 1995. január-december 411 357 Összehasonlító áron, (előző év azonos időszaka = 100,0) 1991. január-december 97,6 1992. január-december 85,7 1993. január-december 97,8 1994. január-december 101,7 1995. január-december 101,8 1995. január 107,9 1995. február 100,1 1995. március 99,3 1995. április 96,1 1995. május [...]

A magánnyugdíjpénztárak gyorsíthatják a gazdaság fejlődését, és intézményi befektetőként hozzájárulhatnak a tőkepiac fejlődéséhez – jelezték a külföldi szakértők azon a nemzetközi konferencián, amelyet a múlt héten rendezett a Világbank, a Kelet-Nyugati Tanulmányok Intézete és a Magyar Közgazdasági Társaság. A nyugati országok egy része már szembenézett a felosztó-kirovó elven alapuló nyugdíjbiztosítás válságával, ám abból eddig csak [...]

(DARAB) Forrás: vállalati interjúk Suzuki: pénzügyi év: április 1-március 31. Termelés: Ford, Opel, Suzuki: 1992 közepétől, Audi: 1994 közepétől A cikk A magyarországi autóés autóalkatrész-gyártás fejlődése, illeszkedése a nemzetközi folyamatokba, valamint hatása a magyar gazdaságra című, 928/94-es számú OKTK-projekt kutatási eredményein alapul. 1992. 1993. 1994. 1995. Audi (motor) – – 18 000 100 000 Ford [...]

Kollár Zoltán, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem egyetemi tanára 1992-ben megjelent könyvében (Stabilizáció vagy modernizáció. A latin-amerikai gazdaság az ezredforduló előtt, BKE Budapest, 1992.) még bizakodóan értékelte a latin-amerikai gazdaságok modernizációs esélyeit. A most megjelent könyv egészen más benyomást tesz az olvasóra. Bármilyen gazdasági folyamat, mutató, gazdaságpolitika kerüljön is szóba, valahogy mindig kiderül: nem oldja meg [...]

Forrás: Automobil-Produktion, 1994. 6. Mutatók Európa Japán A termelékenység évi növekedése 3-4 % 5-7 % Hiányzási ráta 5-20 % 1% Szállítási pontosság 80-100 % nagyobb, mint 90 % Minőséggel kapcsolatos költségek (az összes költség %-ában) 5-20 % 1% A beszállítók száma 40-700 100 körül Egy autóra jutó átlagos összeszerelési idő 36 óra 18 óra

Magyarországon mindennapos gyakorlat, hogy felvesznek egy beteget egy kórházi osztályra, majd hamarosan kiderül, hogy az adott körülmények között képtelenek meggyógyítani – ekkor beutalják egy másik kórházba vizsgálat céljából, onnan esetleg egy harmadikba (mondjuk egy klinikára), majd a végén – rehabilitációs célzattal – “vissza a feladóhoz”. Ez az, amit az Egyesült Államokban már nem lehet megcsinálni. [...]

Bokros Lajos vélekedése szerint az egészségügyi szférában az államnak nagyon keményen el kell különítenie az alapellátást és az úgynevezett kiegészítő ellátásokat. A már említett európai civilizációs normák alapján elmondható: a rendelkezésre álló szolgáltatások nyolcvan százaléka az alapellátás körébe tartozik majd. Az alapellátást éppen ezért semmiképpen sem lehet biztosítási alapon megoldani – ez a szféra mindenkor [...]

(Figyelő, 1996/13. szám) A hazai bankok konszolidációs és privatizációra való előkészítési időszakáról szóló cikkükben részletesen foglalkoznak a Magyar Hitel Bank esetével. Hiányoltam az írásból azt a megjegyzést, amely arra vonatkozhatott volna, hogy ez a bank a kétszintű bankrendszer kialakításkor előnytelen ügyfélkört örökölt. Emlékezetes, hogy az állam akkoriban mintegy kijelölte az egyes iparvállalatok bankjait, s a [...]