Magyarországon mindennapos gyakorlat, hogy felvesznek egy beteget egy kórházi osztályra, majd hamarosan kiderül, hogy az adott körülmények között képtelenek meggyógyítani – ekkor beutalják egy másik kórházba vizsgálat céljából, onnan esetleg egy harmadikba (mondjuk egy klinikára), majd a végén – rehabilitációs célzattal – “vissza a feladóhoz”. Ez az, amit az Egyesült Államokban már nem lehet megcsinálni. [...]
Hetilap: Lapszámok
Bokros Lajos vélekedése szerint az egészségügyi szférában az államnak nagyon keményen el kell különítenie az alapellátást és az úgynevezett kiegészítő ellátásokat. A már említett európai civilizációs normák alapján elmondható: a rendelkezésre álló szolgáltatások nyolcvan százaléka az alapellátás körébe tartozik majd. Az alapellátást éppen ezért semmiképpen sem lehet biztosítási alapon megoldani – ez a szféra mindenkor [...]
(Figyelő, 1996/13. szám) A hazai bankok konszolidációs és privatizációra való előkészítési időszakáról szóló cikkükben részletesen foglalkoznak a Magyar Hitel Bank esetével. Hiányoltam az írásból azt a megjegyzést, amely arra vonatkozhatott volna, hogy ez a bank a kétszintű bankrendszer kialakításkor előnytelen ügyfélkört örökölt. Emlékezetes, hogy az állam akkoriban mintegy kijelölte az egyes iparvállalatok bankjait, s a [...]
Lisztharmat- és peronoszpóra-fertőzések miatt rossz állapotban érte az idei tél a szőlőket. A majd’ húszfokos fagyok tovább csökkentették a legyengült, magas művelésű ültetvények esélyeit. A helyenként gyors olvadás azonban kevés időt ad a felkészülésre, növényvédelemre, a metszés befejezésére. Nem lesz meglepetés, ha a meleggel meginduló nedvkeringéssel, a metszett végén könnyező szőlővel együtt sírnak majd a [...]
(MÓDOSÍTÁSOK NÉLKÜL, A TÖRVÉNYEK ELSŐ VÁLTOZATÁNAK BEVEZETÉSE) Forrás: WIIW, EBRD Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia A külföldi tőkebefektetéseket szabályozó első törvény 1985. 1986. 1972. 1985. Vállalatokban 100 %-os külföldi tulajdon engedélyezése 1989. 1988. 1988. 1989. Adminisztratív árszabályozás megszüntetése 1991. 1989. 1968., 1991. Csődtörvény 1993. 1990. 1991. 1993. Kétszintű bankrendszer (kereskedelmi bankok alapításának engedélyezése) 1990. 1989. 1987. [...]
A magyar tudósok, feltalálók az elmúlt 100 évben sok találmánnyal járultak hozzá az automobilizmus fejlődéséhez. Gondoljunk csak Csonka János és Bánki Donát karburátorára, Galamb József T-Fordjára, Járay Pál áramvonalas karosszériaelvére, János Viktor Fiat-Lancia-Alfa-Romeo autó- és motorkonstrukcióira. A közelmúltban rehabilitált Jendrassik György első gázturbináját 1929. március 12-én szabadalmaztatta. Az első használható, aránylag kisméretű gázturbinát 1938-ban építette [...]
Nem terméktanácsi adatok szerint az ország mintegy 120 ezer hektár szőlőterületéből kevesebb mint százezer a termő ültetvény. Az elmúlt tíz évben kevés kivétellel nem telepítettek, pedig évente legalább négyezer hektár új ültetvényre lenne szükség. A fajtaszaporítás, elsősorban a korábbi borfelesleg hatására, szinte leállt. Alig találni megfelelő – vírusmentes – belföldi szaporítóanyagot, az ára annak is [...]
Egy-egy valóban új szerkezeti megoldásokkal kirukkoló személyautó megtervezésére és sorozatgyártására akár két-három milliárd német márkát is költenek a nagy autógyárak. A költségek csökkentésére egymással együttműködnek a márkák, például a közös motorgyártás vagy az egy üzemben készített típust más-más márkajelzéssel hozzák forgalomba. Néhány gyár azzal csökkenti az önköltséget, hogy növeli a külső alkatrész-beszállítók arányát. Hasonló a [...]
Az OECD-tagság előfeltétele az IMF-megállapodás volt. Az IMF-megállapodás utolsó előfeltétele a társadalombiztosítási büdzsé hiányának maximálása és annak elfogadtatása. Az elhíresült kormányülésen a volt pénzügyminiszter előterjesztéseit jórészt elutasították – le is mondott -, a tb-hiányt viszont szentesítették. Most következik a pénzügyminiszteri tárca folytatásos regényének újabb fejezete. Bokros Lajos rendkívül kemény pénzügyminiszter volt: a róla elnevezett stabilizációs [...]
Alapár, fuvarköltség, vám (9-14 százalék), vámpótlék (8 százalék), vámkezelési díj (1 százalék), statisztikai illeték (1 százalék). A személygépkocsiknak számító terepjárók vételárába ezen felül – üzemmódtól függően – a 10-32 százalék fogyasztási adó és a 25 százalék áfa is társul. A múlt és a jelen találkozása Ma már kiállítási tárgy az ősteherautó Napjaink jellegzetes japán terepjáró [...]
Véleményünk szerint az állampolgárok lakásgondjain az állam a legegyszerűbben és leggyorsabban a különböző adófajták számának és mértékének drasztikus csökkentésével tudna segíteni. Jelenleg a túladóztatás a legfőbb oka annak, hogy az állampolgárok nemhogy új lakások építésére nem képesek kellő számban, hanem a felújításokat, karbantartásokat sem tudják megfelelő mértékben elvégezni. Természetesen az adókönnyítéseknek együtt kellene járniuk a [...]
Akár büszkék is lehetnénk a hazai gazdasági jogalkotás teljesítményére – legalábbis, ha csak a meghozott törvények számát néznénk, s nem érdekelne bennünket a törvények minősége. Sovány vigasz, hogy a gazdasági jogalkalmazás színvonala még a jogalkotásét is alulmúlja. Az 1968-as gazdasági reform, illetve a politikai rendszerváltás előtti gazdasági törvényhozás eredményeként a piacgazdaság legalapvetőbb törvényei Magyarországon már [...]
Avatatlan szemnek úgy tűnhet, hogy az autóipari beszállítás csupa tréfa, móka, kacagás. Biztos piacot jelentenek számukra a multinacionális cégek, amelyek ráadásul nagy tételben rendelnek, s időben fizetnek. A szakértők ezzel szemben kegyetlen globális versenyről, alacsonyan tartott árakról, extrém minőségi követelményekről és más hasonlókról beszélnek. A KGST-leosztásban a járműiparból Magyarországnak az autóbuszgyártás jutott. A 70-es évektől [...]
A hagyományos keleti márkáknak nagy erőpróba lesz, hogy az európai piacon egyre szigorúbbak a biztonsági, környezetvédelmi előírások. A 67 százalékban orosz és 33 százalékban kanadai HungaroKamaz Kft. ugyan 1991-ben alakult, de tényleges autóforgalmazási tevékenységét 1993-ban kezdte meg a magyar piacon. A társaság 1993-ban 95 darab, 1994-ben 120 darab és 1995-ben 140 Kamaz teherautót értékesített. Ezzel [...]
Vészesen hullámzik a magyar bortermelés. A nyolcvanas években átlagosan még ötmillió hektolitert érleltek, a hárommillió hektoliteres exportcsúcs után azonban mélypont következett. Tavaly a rendszerváltás utáni időszak kiviteli rekordját érte el az ágazat, ám a következő évekre egyes szakemberek újra krónikus belföldi borapályt várnak. Más “hordóstratégák” ugyanakkor kelet-európai borpiaci offenzívát jósolnak. A szélsőséges változások egyik oka, [...]
Az ezredfordulóra kelet-európai boroffenzívát jósolnak a szakértők. A bolgárok, magyarok, románok, egyes délszláv nemzetek eláraszthatják a nemzetközi piacokat összesen 5-6 millió hektoliteres exportjukkal, olcsó és addigra jó boraikkal. A Kárpát-medence talajának, mikroklímájának egyéni zamatú szőlő lehet a gyümölcse. E természeti kincsből – megfelelő szakértelemmel és ráfordítással – a húsz borvidéken különleges borokat készíthetnek a borászok.
Szó szerint súlyos örökséggel kell gazdálkodni a magyarországi fuvarozóknak. A belföldi szállítás derékhadát adó IFA-k többsége, átlaga tízéves. A mintegy százezer darabos teherautópark (egyebek között 74 ezer IFA, hatezer Kamaz, négyezer Rába) csaknem tizedét, évente mintegy nyolc-tízezer teherautót kellene lecserélni a száraz technikai észérvek szerint. A valóságban azonban ennek töredékét sem cserélik le, mert bizonytalan [...]
A Nissant Magyarországon fogalmazó Summit Motors Hungary nyugodtan készül hazánk EU-tagságára, hiszen autói 2000-re európai gyártmányok lesznek, Spanyolországban és Angliában készülnek majd. A haszongépjárművek és a terepjárók mind spanyol termékek. Mégis sokszor meg kell küzdeni a márkának az előítéletekkel, hogy a Nissan csak egy japán márka maradt. Ma már kiállítási tárgy az ősteherautó
Az utakon még nem fejeződött be a rendszerváltás. Legalábbis az árufuvarozók többsége még típusváltás előtt áll. A döntést sürgeti, hogy a békésen pöfékelő kamaszkorú IFA-kon, büdös Barkasokon Magyarország nem gördülhet be néhány év múlva a kényes Európa kapuján. A százezres, zömében matuzsálemi teherautópark azonban alig cserélődik. A szükséges négy-hatezer helyett évente csupán néhány száz új [...]
Forrás: WIIW és nemzeti statisztikák t 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. (előzetes adatok) Csehország 56,7 11,1 20,8 10,0 9,8 Lengyelország 70,3 43,0 35,3 32,2 29,0 Magyarország 35,0 23,0 22,5 18,8 29,0 Szlovákia 61,2 10,0 23,2 13,4 12,0
Várhatóan április elején készül el annak a hatpárti parlamenti vizsgáló bizottságnak a részjelentése, amelyet az 1992-től kezdődő adós- és bankkonszolidáció kivizsgálására hoztak létre. A bizottság a különféle dokumentumok tanulmányozása mellett meghallgatta a folyamat során jelentős kormánypozíciókat betöltő tisztségviselőket is: többek közt Botos Katalint, az Állami Bankfelügyelet korábbi elnökét, Kupa Mihály expénzügyminisztert és Balassa Ákos egykori [...]
A március 31-i határidőig valószínűleg mind a négy érintett pénzintézet (Magyar Hitel Bank, Kereskedelmi és Hitelbank, Mezőbank, Takarékbank) eleget tesz a tavaly decemberben megújított bankkonszolidációs szerződések azon részének, amely előírta: készítsenek tervet állami tulajdonban lévő részvényeik értékesítésére. Az eddig benyújtott privatizációs elképzelések egy pontban szinte szóról szóra megegyeznek: valamennyi bank legfeljebb két éven belül magánkézbe [...]
Vitathatatlan, hogy ha egy ország megnyitja piacát a külgazdaság előtt, az rövid távon valóban többletköltséggel jár. Némely hazai üzem – különösen az őskövületek, és velük együtt a hozzájuk tartozó munkahelyek is – ezt biztosan megsínylik. Van azonban mindennek egy másik oldala is: a külföldi verseny gyakorta a leghatékonyabb hajtóerő a hazai vállalkozások számára. Az efféle [...]
Macedónia saját szenvedése árán tanulta meg a kereskedelem leckéjét, de a térség valamennyi országára ugyanez a lecke vár: az átalakulóban lévő gazdaságokra mindaddig az alacsony hatékonyság lesz a jellemző, amíg rá nem kényszerülnek a versenyre és a kimagasló teljesítményre. Még azokban az esetekben is, amelyekben egész iparágakat privatizálnak vagy deregulálnak – anélkül persze, hogy ismernék [...]
