Néhány, a vállalkozások számára kedvező szabály beiktatása mellett számos szigorító rendelkezést fogalmaz meg a jövő évi társasági adótörvény parlament előtt lévő tervezete. Mint adószakértőnk írásából kiderül: a helyzet változatlan; a törvény-előkészítőket ebben az évben is főleg az adóalap szélesítése, az elszámolható költségek körének további szűkítése vezérelte. Az 1997. évre tervezett társasági adótörvény, a korábbi előírások [...]
Hetilap: Lapszámok
Többször bebizonyosodott már: az állam a legrosszabb tulajdonos. A politikai élet szereplői mégis egyetértenek abban, hogy a stratégiai érdekek érvényre juttatásához nélkülözhetetlen egyes ágazatok meghatározó részének állami tulajdonban tartása. (Más kérdés, hogy ha ezeknek a stratégiai érdekeknek a mibenlétéről faggatjuk őket, már korántsem ekkora az összhang… ) Kiforratlanok azok a nézetek is, hogy a jövőben [...]
1995. ÉS 1996. ÉVI EGYÜTTES ADATOK Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Össz. Vissza nem térítendő támogatás (M Ft) 1 012 953 595 2231 4791 Kamattámogatás (M Ft) 67 103 9 41 220 Hitelösszeg (M Ft) 315 460 52 205 1032 Tenyészállat-beállítás (db) 22 500 50 160 91 500 – – Fejlesztéssel érintett bruttó állatférőhely (ezer m2) [...]
A tervek szerint szűkítik azok körét, akik a törvény szempontjából kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, s ezért kedvezőbb fizetési szabályok vonatkoznak rájuk. Így januártól kizárólag a nyugdíj mellett tevékenységet végzők minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak. Emiatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak ugyanolyan mértékű tb-járulékot kell fizetniük, mint a főállásúaknak. Ugyanez vonatkozik a társas vállalkozások kiegészítő tevékenységet [...]
A mai szabályozás szerint, ha egy kiskereskedelmi üzletet jogsértés esetén be kellene zárni, de az veszélyeztetné az adott település ellátását, akkor el kell tekinteni a bezárástól. Ugyanakkor az ilyenkor kiszabható bírság ötszörösét, de legalább 200 ezer forint bírságot kell kiszabni. A gyakorlat bebizonyította, s ezt a törvény-előkészítők is elismerik, hogy a bírság alsó összege – [...]
A privatizációs folyamat lezárulása után megmaradó állami tulajdon jövőjéről, a tulajdonosi feladatokat ellátó szervezetekről homlokegyenest eltérő nézetek uralkodnak. A piaci típusú vagyonkezeléstől kezdve a kincstáron keresztül történő felügyeletig több lehetőség felmerül – ám még az elvek tisztázásának is csak a legelején tartunk. Holott a privatizáció belátható időn belül, 1998-ig lezárulhat. Félő, hogy ha a politikai [...]
(Figyelő 1996/40. szám) 1996. szeptember 30-án a sajtó által is beharangozott, várakozásteljes közgyűlést tartott a Takarékbank Rt. A legfontosabb napirendi pont a többségi tulajdonos ÁPV Rt. elképzeléseinek ismertetése volt a bank privatizációjáról. Az előterjesztés csalódást okozott a közgyűlés résztvevői számára, hiszen még a napisajtóból is pontosabb tájékoztatást lehetett kapni. Izgalmas a kérdés: ez a valójában [...]
Bővül a jövedéki termékek köre, szigorodnak a jövedéki engedély kiadásának feltételei. A jövőben nem kaphat jövedéki engedélyt az az adóalany, akinek bármilyen köztartozása van, ha pedig korábban már megkapta, ilyen esetben visszavonhatják. Változik a szankciórendszer is – ezek a legfontosabb módosítások, amelyeket a jövedéki törvény parlament előtt lévő módosítása tartalmaz. A jövedéki törvény módosításának célja, [...]
A törvénymódosítás eredményeképpen a bírósági eljárási illetékek minimumának emelésétől 250 millió forint, az államigazgatási eljárási illetékek változásától 600 millió forint, a pótkocsi szerzése utáni differenciált illeték bevezetésétől pedig 100 millió forint, összesen 950 millió forint bevételt remélnek. Ennek túlnyomó többsége – 900 millió forint – a költségvetést, a maradék pedig az önkormányzatokat illeti meg.
A pénzügyi tárca lemondott a 13 százalékos, de minimum havi 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetéséről, miután az Igazságügyi Minisztérium szakértői bebizonyították annak alkotmányellenességét. A legújabb tervek szerint januártól a jövedelmek után 12 százalékos egészségügyi járulékot kellene fizetni, s emellett a minden felnőtt állampolgár után fizetendő 1500 forint egészségügyi adó is szaporítaná a tb-kasszát. A korábbi [...]
A felszámolószervezetet sokszor az eleve meglévő átalakítási tervekhez vagy éppen a hathatósan lobbizó vevőkhöz választják meg. Bizonyos vállalati körök eleve fel vannak osztva: a legfontosabb-legnagyobb esetekhez rendelt kiemelt körnek számít a Pénzintézeti Központ és a Reorg. A ritka esetnek számító pénzintézeti felszámolásokat is ők végzik. Uralják a felszámolások körülbelül 60 százalékát. A második vonalban áll [...]
Lassan kiderül: csak felszámolásból nem lehet megélni. A nagya zsugásnak tartott felszámolók alatt összeomlani látszik a piac. Az elmúlt években a néhány állami felszámoló szervezet helyett több száz szakosodott magáncég alakult – eközben viszont elfogytak a vagyonos állami vállalatok, amelyek felszámolásából profitálni lehetett.
Hatvanadik születésnapját ünnepli az IBM Magyarország Kft. A világ vezető számítástechnikai cégének hazai leányvállalata azok közé a vállalkozások közé tartozik, amelyeket 1949-53. között nem államosítottak. S mert az amerikai tulajdonosok a gépeket nem el-, hanem bérbe adták a magyar állami vállalatoknak, a cég önálló létét el kellett tűrniük a hatóságoknak.
Jól behatárolható, hogyan jutnak el a cégek a felszámolásig, és mi történik velük a felszámolás után. Nem ritka, hogy a privatizációval végződött felszámolás után a friss tulajdonos nem tudja működtetni szerzeményét, és az ügy újabb privatizációba torkollik.
Az idei esztendő fordulópontot hozhat a mobiltelefóniában. A Frost & Sullivan nevű londoni nemzetközi marketing-tanácsadó cég szakértőinek legfrissebb jelentése szerint a digitális hálózat mérete és a hozzá kapcsolódó készülékek száma várhatóan először 1996-ban haladja majd meg az analógét.
Mára elfogytak azok a nagy és közepes állami vállalatok, amelyek felszámolása – piaci és vagyoni helyzetük miatt – a működőképesség megtartásával és privatizációval végződött. A `90-es évek elején 49 ilyen társaság felszámolását vizsgálta a Pénzügykutató Rt. munkatársa, Voszka Éva, akinek főbb megállapításait alább foglaljuk össze. A felszámolás és csőd kifejezések tragikus felhangja nem mindig indokolt. [...]
Jó üzletnek vélve a felszámolást, 1991-től sok kis cég kezdett ilyen tevékenységbe. Mostanra azonban elfogytak a "zsíros falatok", a vagyonos állami vállalatok, és a felszámolótársaságok száma is meghaladja a piaci igényeket. Nem tökéletes a tevékenység törvényi szabályozása sem, s az átalakult piacon a felszámolók csak a jogszabályok némi megkerülésével tudják fenntartani magukat. Ezen a helyzeten a törvény várható módosítása sem sokat változtat
A felszámolószervezetek tényleges érdekeltsége nem a felszámolás végeredményéből, az eladási árból, hanem magából a folyamatból kinyerhető jövedelemnek a maximalizálása. Ez általában a legváltozatosabb költségek elszámolását jelenti, beleértve többek között a szakértői díjakat, a vagyonértékelést, a menedzsmentszolgáltatásokat. Ezek sokszor közvetlenül a szatellitcégek kasszájába folynak be, s csak a második lépésben jutnak el magához a felszámolóhoz. Már [...]
Az amerikai egészségbiztosítási reformterv erőteljes felhatalmazást ad arra az esetre, ha egy egészségbiztosító kintlévőségekkel küzd: arányos többletdíj kivetését teszi lehetővé a vétlenek kárára, mindaddig, amíg a kárhoztatható munkaadó a többiek nyomására nem rendezi számláját. Úgy tűnik, ez olcsóbb megoldás, mint behajtási apparátust verbuválni. Olcsóbb, egyszersmind “kamara-kompatíbilis”.
Rohamosan csökkennek a műholdas kommunikáció költségei. Már ma is kapható olyan helymeghatározó berendezés, amelynek néhány tízezer forintos árát sokan ki tudják fizetni. E készülék alig nagyobb egy maroktelefonnál.
Egy átlagos Matáv-dolgozó befizetései után 15 év elteltével 13 500 forint havi nyugdíjkiegészítésre szerez jogot. Mivel az állami öregségi nyugdíj alig több 17 ezer forintnál, ez az összeg tiszteletre méltó. A Matáv és dolgozói öt évvel ezelőtt alapították önsegélyző egyesületüket, a nyitott szervezethez mára 35 vállalat 20 ezer munkavállalója csatlakozott. Távközlési Dolgozók Biztosító és Önsegélyző [...]
A helyi távközlési koncessziós szerződéseket egymástól eltérő időben és feltételek mellett kötötték, ezért ellenőrzésük meglehetősen nehézkes. Krupanics Sándor, a Hírközlési Főfelügyelet (Hif) elnöke azonban nyomatékkal hangsúlyozza: a vállalt kötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata folyamatos.
