Bővül a jövedéki termékek köre, szigorodnak a jövedéki engedély kiadásának feltételei. A jövőben nem kaphat jövedéki engedélyt az az adóalany, akinek bármilyen köztartozása van, ha pedig korábban már megkapta, ilyen esetben visszavonhatják. Változik a szankciórendszer is – ezek a legfontosabb módosítások, amelyeket a jövedéki törvény parlament előtt lévő módosítása tartalmaz. A jövedéki törvény módosításának célja, [...]
Hetilap: Lapszámok
A törvénymódosítás eredményeképpen a bírósági eljárási illetékek minimumának emelésétől 250 millió forint, az államigazgatási eljárási illetékek változásától 600 millió forint, a pótkocsi szerzése utáni differenciált illeték bevezetésétől pedig 100 millió forint, összesen 950 millió forint bevételt remélnek. Ennek túlnyomó többsége – 900 millió forint – a költségvetést, a maradék pedig az önkormányzatokat illeti meg.
A pénzügyi tárca lemondott a 13 százalékos, de minimum havi 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetéséről, miután az Igazságügyi Minisztérium szakértői bebizonyították annak alkotmányellenességét. A legújabb tervek szerint januártól a jövedelmek után 12 százalékos egészségügyi járulékot kellene fizetni, s emellett a minden felnőtt állampolgár után fizetendő 1500 forint egészségügyi adó is szaporítaná a tb-kasszát. A korábbi [...]
A magyar agrárpolitika – és az ennek megvalósulását segítő agrártámogatási rendszer – az átalakulási folyamat gyorsítását, a modernizáció elősegítését, az új vállalkozások anyagi-műszaki bázisának kiépülését igyekszik szolgálni. Prioritásai: az agrártermékek piacrajuttatása, az EU-hoz való csatlakozásunk előkészítése és a kedvezőtlen adottságú térségek gondjainak enyhítése. A jövő évi agrártámogatások fontos rendezőelve lesz a gazdaságos, hatékony export bővítésének [...]
A forint árfolyamának előre bejelentett csúszó-leértékelése, valamint a vámpótlék folyamatos exportösztönzőként hat az agrárgazdaságra is, és az import drágítása révén gyöngíti a konkurenciát. Ez azonban csak közvetett hatás. A permanens leértékelés az árversenyképesség javulását jelenti a külpiacokon, ami hathatósabb segítség, mint a közvetlen exporttámogatás. A valutakosár összetételének jövőre várható megváltoztatása (az ecu-ről a német márkára [...]
Ismét emelkednek az államigazgatási és a bírósági eljárási illetékek – legalábbis, ha a parlament is áldását adja a kormány által benyújtott, az illetéktörvény módosítását célzó javaslatra. A jelenlegi elképzelések szerint a hiteles tulajdonilap-másolat kiadásáért fizetendő illetéket díjjá alakítják, s persze jelentősen növelik az összegét. Az illetéktörvényt utoljára tavaly nyáron, a gazdasági stabilizációs törvény keretében módosította [...]
Változás várható a cégautók adózási szabályaiban is. Az adómértékek ugyan nem emelkednek, a luxuskocsikat magánhasználatba adó vállalkozások terhei azonban nagyobbak lesznek. Az elképzelések szerint az 1997. január elseje előtt beszerzett autók után jövőre is a jelenlegi adót kell fizetni. Hatmillió forint beszerzési értékig a jövőre vásárolt személygépkocsik után ugyanazt az adót kell fizetni, mint az [...]
Néhány, a vállalkozások számára kedvező szabály beiktatása mellett számos szigorító rendelkezést fogalmaz meg a jövő évi társasági adótörvény parlament előtt lévő tervezete. Mint adószakértőnk írásából kiderül: a helyzet változatlan; a törvény-előkészítőket ebben az évben is főleg az adóalap szélesítése, az elszámolható költségek körének további szűkítése vezérelte. Az 1997. évre tervezett társasági adótörvény, a korábbi előírások [...]
Többször bebizonyosodott már: az állam a legrosszabb tulajdonos. A politikai élet szereplői mégis egyetértenek abban, hogy a stratégiai érdekek érvényre juttatásához nélkülözhetetlen egyes ágazatok meghatározó részének állami tulajdonban tartása. (Más kérdés, hogy ha ezeknek a stratégiai érdekeknek a mibenlétéről faggatjuk őket, már korántsem ekkora az összhang… ) Kiforratlanok azok a nézetek is, hogy a jövőben [...]
Rohamosan csökkennek a műholdas kommunikáció költségei. Már ma is kapható olyan helymeghatározó berendezés, amelynek néhány tízezer forintos árát sokan ki tudják fizetni. E készülék alig nagyobb egy maroktelefonnál.
Egy átlagos Matáv-dolgozó befizetései után 15 év elteltével 13 500 forint havi nyugdíjkiegészítésre szerez jogot. Mivel az állami öregségi nyugdíj alig több 17 ezer forintnál, ez az összeg tiszteletre méltó. A Matáv és dolgozói öt évvel ezelőtt alapították önsegélyző egyesületüket, a nyitott szervezethez mára 35 vállalat 20 ezer munkavállalója csatlakozott. Távközlési Dolgozók Biztosító és Önsegélyző [...]
A helyi távközlési koncessziós szerződéseket egymástól eltérő időben és feltételek mellett kötötték, ezért ellenőrzésük meglehetősen nehézkes. Krupanics Sándor, a Hírközlési Főfelügyelet (Hif) elnöke azonban nyomatékkal hangsúlyozza: a vállalt kötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata folyamatos.
Szakértők szerint Európában több mobiltelefont használnak, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban. A mobil-adatátvitel viszont hiánycikknek számít az öreg kontinensen. E hiány kiküszöbölésére az érdekelt gyártók és szolgáltatók - az Intel kezdeményezésére - a közelmúltban laza összefogást hoztak létre.
A villamostársaságok távközlési szakemberei e hét elején tanácskoznak arról, hogy egységesen csatlakozzanak-e a Magyar Államvasutak nevével fémjelzett úgynevezett Alternatív Távközlési Szolgáltatóhoz (ATSZ; Figyelő 1996/33. szám). A Magyar Villamos Művek Rt.-t az egyeztetéseken Bély András, a társaság Országos Villamos Távközlési Szolgálatának vezetője képviseli.
(Figyelő, 1996/41.) Örömmel fogadtam a különböző vagyon-, illetve vagyongyarapodási adók ötletéről szóló összefoglalót. Elsősorban azért tartottam fontosnak ezt a beszámolót, mert kíváncsi voltam, hogy a kormányzati előkészítő műhelyekben lesz-e következménye, folyománya a Sárközy Tamás jogászprofesszor által a közelmúltban az eredeti tőkefelhalmozás lezárására tett javaslatnak. (Sárközy elképzelése röviden: az Országgyűlés egyszeri töménnyel teremtse meg egy vagyonnyilatkozat-tétel [...]
(Figyelő TOP 200) Sajnálatos hiba folytán a Figyelő TOP 200 című kiadványában tévesen jelent meg a Polgári Bank 1995. évi adózott eredménye. Elírásunk azonban nem befolyásolja a Polgári Bank – mérlegfőösszeg szerint elfoglalt – helyezését. Alábbiakban közöljük a táblázat megfelelő sorát a helyes adatokkal. A tévedésért az érintettek és olvasóink elnézést kérjük. A szerk
A felszámolószervezetet sokszor az eleve meglévő átalakítási tervekhez vagy éppen a hathatósan lobbizó vevőkhöz választják meg. Bizonyos vállalati körök eleve fel vannak osztva: a legfontosabb-legnagyobb esetekhez rendelt kiemelt körnek számít a Pénzintézeti Központ és a Reorg. A ritka esetnek számító pénzintézeti felszámolásokat is ők végzik. Uralják a felszámolások körülbelül 60 százalékát. A második vonalban áll [...]
Lassan kiderül: csak felszámolásból nem lehet megélni. A nagya zsugásnak tartott felszámolók alatt összeomlani látszik a piac. Az elmúlt években a néhány állami felszámoló szervezet helyett több száz szakosodott magáncég alakult – eközben viszont elfogytak a vagyonos állami vállalatok, amelyek felszámolásából profitálni lehetett.
Hatvanadik születésnapját ünnepli az IBM Magyarország Kft. A világ vezető számítástechnikai cégének hazai leányvállalata azok közé a vállalkozások közé tartozik, amelyeket 1949-53. között nem államosítottak. S mert az amerikai tulajdonosok a gépeket nem el-, hanem bérbe adták a magyar állami vállalatoknak, a cég önálló létét el kellett tűrniük a hatóságoknak.
Jól behatárolható, hogyan jutnak el a cégek a felszámolásig, és mi történik velük a felszámolás után. Nem ritka, hogy a privatizációval végződött felszámolás után a friss tulajdonos nem tudja működtetni szerzeményét, és az ügy újabb privatizációba torkollik.
Az idei esztendő fordulópontot hozhat a mobiltelefóniában. A Frost & Sullivan nevű londoni nemzetközi marketing-tanácsadó cég szakértőinek legfrissebb jelentése szerint a digitális hálózat mérete és a hozzá kapcsolódó készülékek száma várhatóan először 1996-ban haladja majd meg az analógét.
Mára elfogytak azok a nagy és közepes állami vállalatok, amelyek felszámolása – piaci és vagyoni helyzetük miatt – a működőképesség megtartásával és privatizációval végződött. A `90-es évek elején 49 ilyen társaság felszámolását vizsgálta a Pénzügykutató Rt. munkatársa, Voszka Éva, akinek főbb megállapításait alább foglaljuk össze. A felszámolás és csőd kifejezések tragikus felhangja nem mindig indokolt. [...]
Jó üzletnek vélve a felszámolást, 1991-től sok kis cég kezdett ilyen tevékenységbe. Mostanra azonban elfogytak a "zsíros falatok", a vagyonos állami vállalatok, és a felszámolótársaságok száma is meghaladja a piaci igényeket. Nem tökéletes a tevékenység törvényi szabályozása sem, s az átalakult piacon a felszámolók csak a jogszabályok némi megkerülésével tudják fenntartani magukat. Ezen a helyzeten a törvény várható módosítása sem sokat változtat
