Jun Szogjol, dél-koreai elnök december 3-án hadiállapotot hirdetett, az államfő azonnali hatállyal korlátozta a média és a gyülekezés szabadságát, ráadásul katonai erővel kísérelte meg feloszlatni a törvényhozást. Akciója azonban sikertelen volt, Jun ellen pedig kétszer is bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek, amiből a második sikeres lett. Azóta eltávolították a hivatalából. A közelmúltban eljárás is indult ellene, januárban pedig őrizetbe vették. Jelenleg szabadlábon védekezhet, mert a bíróság a letartóztatási parancsot – eljárási hibákra hivatkozva – megsemmisítette.
Az elnöki teendőket ideiglenesen Han Dokszu miniszterelnök látja el. Bár korábban őt is eljárás alá vonták, az alkotmánybíróság nemrég megszüntette azt, és visszahelyezte hivatalába. A koreai alkotmány szerint ezzel hivatalból ő lett az ország ideiglenes államfője is. Han helyzete ugyanakkor ingatag, pártonkívüli, ideiglenes elnökként nem rendelkezik stabil parlamenti többséggel. Pláne, hogy Jun elnök emberének számít, ami bizalmatlanságot szülhet a parlamentben.
A geopolitikai helyzet sem kedvez neki, hiszen a koreai eseményekkel egy időben Amerikában is új elnök vette át a hatalmat. Márpedig Donald Trump első elnöksége alatt igen hektikus viszonyban volt a félszigettel. Észak-Koreát hol „tűzzel és dühhel” fenyegette, hol viszont – szavai szerint – „szerelmes leveleket” váltott annak diktátorával. Dél-Korea kapcsán pedig többször utalt rá, elvárná, hogy az ország nagyobb összeggel szálljon be a saját védelme finanszírozásába. Ráadásul Trumpnak rögeszméje, hogy a kelet-ázsiai országok „kirabolják” az USA-t az ipari, főleg high tech termékek, gyártásával és importjával.
