fortepan

A második világháború alatt és közvetlenül utána egyre inkább elburjánzottak a kereskedés jogtalan formái. Budapesten az engedély nélküli utcai árusítást az 1940-es évek végén a politikusok „illegális közterület-foglalásnak” minősítették, arról azonban nem szólt a hatalmi narratíva, hogy mi lehetett az oka az árusok sikerének.

Milyen apa volt Móricz Zsigmond? Hogyan becézte Kádár Jánost a felesége? Miért lehet átok, ha valaki nagyon hasonlít az apjára? Fényképek és visszaemlékezések segítségével jártunk utána, hogy milyenek voltak híres magyar művészek és politikusok a hétköznapokban, házastársuk és gyerekeik körében.

Szilencium, indiántábor, munkásmozgalmi múzeum, vigyázzban álló egyenruhás kiskamaszok és fényképezőgépet próbálgató intézetis gyerekek. Heti Fortepan.

Ha a legelső fénykép valami csoda folytán színes lett volna, akkor a kutya sem kínlódott volna évtizedekig, hogy feltalálja a fekete-fehéret.

Ma már szinte elképzelhetetlen, hol mindenhol volt lehetőség rágyújtani a 20. század legnagyobb részében, ami természeten a korabeli fényképeken is visszaköszön.

Veres Viktor kiderítette, hogy kik, mikor és hogyan oldották ki azt a bombát, amely tavaly decemberben került elő a Kvassay-híd közelében.

Hamisítatlan huszadik századi történet az ország legmagasabb, állandóan lakott pontjáról, ahol az 1930-as évek luxusberuházását az 1950-es évekre szemrebbenés nélkül tette magáévá az új rendszer.

Kezdetleges módszerek és szegényes mintakészlet jellemezte az 1980-as évek tetoválókultúráját, amely leginkább a börtönökben virágzott.

Amikor Fellini Édes élet című filmjében az Anita Ekberg által játszott színésznő, Sylvia megérkezik a római repülőtérre, több tucat fotóriporter,

Karácsony előtt arra kértük az olvasókat, hogy segítsenek nekünk: 15 helyről mutattunk 17 olyan fényképet, amelynek nem ismertük a helyszínét vagy a történetét. Örömmel jelenthetjük, hogy mostantól tízzel kevesebb az olyan Fortepan-fotók száma, amelyekről semmit nem tudunk.

Tavaly 20 ezer kép került fel az oldalra, a szerkesztők ezekből próbálták kiválasztani a legjobbakat.

A „nem fogja kitalálni, mi történt” kezdetű, kattintásvadász címeket mindannyian ismerjük. Ezúttal azonban nagyon is bízunk abban, hogy az olvasó ki fogja találni, hogy mi történt. Vagy éppen hol. Ugyanis mi nem tudjuk.

Fotókon mutatjuk be, hogyan nőtt több ezres várossá Pétfürdő. És ez kivételesen nem az ötvenes években történt.

Közösségterápia, őszinte beszélgetések, csoporthipnózis: egy nyitott pap és a tabutémának számító drogprobléma Urbán Tamásnak a nyolcvanas években készült felvételein.

Coca-Colának, Shell-benzinnek, Marlboro ciginek és Givenchy-parfümnek álcázva magát.

A Fortepan gyűjteménye jó néhány, a forgatáson készült fényképpel gazdagodott, ezekből válogattunk.

A Fortepan közösségi archívumának minden harmadik képe Budapesten készült. A Pro Urbe Budapest díj alkalmából a szerkesztők körülnéztek 48 ezer fővárosi képük között, és maguk is meglepődtek.

1987-ben egy névtelen eladó 400 addig ismeretlen fényképet vitt be egy bécsi antikváriumba. A fotókon a világháború második legnagyobb, 200 ezer emberrel telezsúfolt gettójának szögesdrót mögötti zárt világa látható.

A szerző nevelt lánya felvette velünk a kapcsolatot és érdekes részletekkel egészítette ki mindazt, amit a Lissák-fotókról eddig tudhattunk.

Budapest külső kerületei egykor szabályos falvak voltak. Többségük – Cinkota, Pesthidegkút, Békásmegyer vagy Soroksár – 1950-ben, Nagy-Budapest megszületésekor lett a főváros része. Ám a falvak beszippantása valójában már korábban elkezdődött.

1956 október végén konvojban érkeztek Hegyeshalomhoz a nyugati újságírók, hogy átlépjenek az éppen széthúzott vasfüggönyön, és tudósítsanak a magyar felkelésről. Így jött át egy svájci fotós, Jack Metzger is, aki a következő napokban Győrtől Budapestig fotózott gyászt, hősiességet, mámort és vagányságot. A forradalom ismeretlen képei: Metzger 1956-os felvételei most először Magyarországon, a Fortepanon.

Ma Magyarországon alig egy-két helyen csodálhatjuk meg eredeti környezetükben a főúri kastélyokat, pedig egykor a fényűzéshez éppúgy hozzátartozott a hatalmas park, mint az impozáns épület.

A műterem a mosókonyhában volt, a (sztár)manökenek saját magukat sminkelték, és Photoshop sem volt. Tóth József Füles mesél a Fortepanra felkerült korabeli reklámfotóiról.

Szocialista ringlispíl, fekete-fehér majális, baráti kirándulások és családi utazások egy egyre inkább elreteszelt világban. Csak néhány évtizeddel ezelőtti, mégis alig ismert számunkra az a Nagyvárad, amibe egy amatőr fotós lencséjén keresztül leshetünk be.