Az LMP meglátása szerint az átalakítások a tehetős elit számára tették nyitottá a felsőoktatást, a szegény, de tehetséges fiataloktól viszont elvették a jövőt.
felsőoktatás
Uniós jogszabályt sérthet, és közösségi célkitűzésekkel is szembemehet a magyar felsőoktatási törvényben szereplő „röghöz kötés” – tudta meg a Bruxinfo.
Az oktatáskutató szerint nem lehet megállítani a felsőoktatás tömegesedését, ráadásul ez nem is biztos, hogy rossz dolog. És az sem egyértelmű, hogy a munkaerőpiacnak tanulunk-e.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az oktatási államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámok meghatározásakor.
Nagy-Britanniában a tandíjellenes a tüntetések nem vezettek eredményre, Németországban viszont néhány tartományban ingyenes maradt a felsőoktatás. Bécsben a diákok elfoglalták az egyetemet a tandíjtervek miatt. Nálunk is „forró” lehet a február.
A miniszterelnök szerint Magyarország jövője a mérnöki világ irányában található.
Még három hétig, február 24-ig gondolkodhatnak a diákok, hogy melyik felsőoktatási intézménybe adják be felvételi kérelmüket.
Országos rendezvénysorozatot szervez a HÖOK "Mentsük meg az oktatást a f(AGY)haláltól!" mottóval. Először Budapesten demonstrálnak.
A felsőoktatás szétrombolása és a drasztikus keretszámcsökkentés ellen tüntet február 15-én a Hallgatói Hálózat.
Vannak olyan egyetemi karok, sőt komplett főiskolák, ahová egyetlen egy államilag támogatott hallgató sem kerül majd be szeptemberben. A képzéseket már meghirdették, most már „csak” a diákokat kell rávenni: hozzájuk felvételizzenek.
A diplomától magasabb fizetést, társadalmi pozíciót, karrierlehetőséget várnak a fiatalok, a legtöbben emiatt döntenek úgy, hogy jelentkeznek a felsőoktatásba. Ez a jogi képzésre hatványozottan igaz.
Orbán Viktor 2008-as érveit most a saját felsőoktatási reformja ellen fordíthatná. A keretszámok megvágása átgondolatlan, sem a diákok érdekeit, sem a piaci igényeket nem szolgálja, és súlyos károkat okozhat.
Bemutatkozott az új felsőoktatási helyettes államtitkár. Kis Norbert szerint megfelelők a célok. Reméli, a jövőben is szélesek maradnak az egyetemek kapui.
A szeptemberben induló tanévben alapképzésben, teljes állami támogatás mellett összesen 27 150-en tanulhatnak.
A főbb kérdéseikre hiába keresnek választ a végzős középiskolások az Educatio kiállításon.
Az informatika, a telekommunikáció és a zeneipar után az Apple következő nagy dobása az oktatási rendszer és a tankönyvek megújítása.
A diákhitel 2. tovább növeli az államadósságot és több tízmilliárd forintos terheket ró az állami költségvetésre – jelentette ki Osztolykán Ágnes.
A Diákhitel 2. kamata évi fix 2 százalék lesz, a mindenkori kamatkülönbséget a költségvetés állja.
Már a HÖOK is tiltakozik a keretszámok ellen.
A HÖOK szerint a kormánydöntés szembemegy a munkaerő-piaci igényekkel.
Rengeteg diák dolgozik a tanulás mellett, és az államilag támogatott felsőoktatási helyek csökkentése miatt a számuk akár 30 százalékkal is nőhet. Az azonban kérdés, hogy mindannyian találnak-e majd munkát.
A Műegyetem és az ELTE is bekerült a Webometrics rangsorban a top 400-ba.
Nálunk a jövőben a többség fizet, Ausztriában viszont tandíj nélkül tanulhatnak a fiatalok. Igaz, ott a megélhetés költségét kell előteremteni.
Egy hároméves alapdiploma 1-2 millió, egy ötéves mesterdiploma 3-4 millió forintba kerül majd átlagosan. A pénzt a hallgatók többsége saját zsebből vagy diákhitelből fizetheti.
