Magyarország továbbra is támogatni fogja Csádot, írta a miniszterelnök.
csád
Eközben Magyarország 200 katonát küld az országba.
Megkérdőjelezhető a csádi hatóság állítása, mely szerint Yaya Dillo tűzpárbajban vesztette életét.
Legkevesebb 22-en meghaltak hétfőre virradóra az ország északi részén kirobbant harcokban.
Az afrikai küldetéssel kapcsolatos adatok a törvény szerint harminc évig nem nyilvánosak.
Kétszáz katonával indítunk missziót a közép-afrikai államba. De miért is?
A kormány kérésére a kormánypárti többség 2024. május 23-ig hosszabbítaná meg a rendeleti kormányzást, átmenetileg.
Legalább 200 fős lehet a kontingens.
Bár a környező országok továbbra is katonai beavatkozással fenyegetőznek, egyre kisebb esély látszik a júliusban lezajlott nigeri puccs visszacsinálására. Ha a katonai junta megszilárdítja hatalmát, az nemcsak a környező demokráciákat veszélyezteti, de a Nyugat számára is hatalmas érvágás. De vajon miért nézik tétlenül a franciák, hogy már a negyedik afrikai országból is kirakják őket?
Az afrikai országban a lakosság harmada szorul élelmiszersegélyre, ráadásul az ukrajnai háború után csak romlott a helyzet.
A 37 éves négycsillagos tábornok eddig az elnöki gárda parancsnoka volt.
A 68 éves Idriss Déby 1990-ben egy katonai puccsal ragadta magához a hatalmat.
A bánya engedélyek nélkül, illegálisan működött.
Bevándorlók hatalmas hulláma indult meg Észak-Afrika felé, de már csak egyetlen helyen juthatnak el Európába: a káoszba süllyedt Líbia partjainál.
„Nélkülözésekkel teli időkben nincs mit tenni” – mondta az államfő.
A gyanú szerint Hissene Habrének 40 ezer ember halálában is szerepe lehet. A volt csádi vezér két évtizeden át élt háborítatlanul Szenegálban, most csak miatta állítottak fel egy különleges bíróságot.
Csád puccsal hatalomra került elnökének nem tetszik, hogy a bíróság vizsgálja több véreskezű diktátor tetteit. Afrika vezetői mögé álltak.
Többek közt az egészségügy, az oktatás és a politikai szabadságjogok vizsgálata alapján határozták meg, hol a legnehezebb az élet.
Minden gyanú szerint a Boko Haram iszlamista lázadó szervezet áll a szombati merénylet mögött.
Legalább 27 halottja van a támadásnak.
Legalább harminchatan meghaltak egy csádi faluban, ahol öt összehangolt merénylet volt szombaton.
Csádban betiltották a burka viselését, épp azért, mert könnyű elrejteni alatta a robbanószert. Ennek ellenére most is ezzel a módszerrel gyilkoltak meg legalább egy tucat embert.
Két Csád-tó környéki falura támadt a nigériai Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet, a vérontásban huszonhatan meghaltak.
