Urbain Le Verrier francia csillagász, a Neptunusz felfedezője 213 éve, 1811. március 11-én született. A Naprendszer nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygóját kis híján róla nevezték el, Le Verrier azonban ennél szerényebb volt – írja a Múlt-kor.
Kistisztviselő apja még házát is elzálogosította, hogy tehetséges fia tanulmányait fedezhesse, ami ki fizetődött: Le Verrier huszonöt évesen már a nagyhírű École Polytechnique csillagászati tanszékének előadója volt. Hamarosan a párizsi obszervatóriumnál kapott állást, ahol az akkori legtávolabbi ismert bolygót, az Uránuszt kezdte tanulmányozni. 1846-ban aztán kiszámolta egy még távolabbi planéta adatait, és meghatározta annak nagyságát, valamint előrelátható pozícióját is.
Adatait elküldte Berlinbe Johann Gottfried Galle német csillagásznak, aki 1846. szeptember 23-án éjjel meg is találta a Neptunuszt a jelzett hely közelében. Az égitest másnapra elmozdult, ezzel bizonyossá vált, hogy bolygó. Le Verrier ezután akadémikus és szenátor lett, 1854-ben pedig őt nevezték ki az obszervatórium vezetőjének.
Le Verrier 1877. szeptember 23-án halt meg, nevét a Holdon és a Marson kráter, a Neptunusz egyik gyűrűje és egy kisbolygó is viseli. Emellett egyike lett annak a 72 francia tudósnak, akinek nevét aranybetűkkel vésték az Eiffel-torony első emeletének peremére.
