Meglepően részletes adatokat publikált a KSH a nyugdíjakról: az új adatbázisban olyan statisztikák is szerepelnek, amelyekről korábban nem állt rendelkezésre hivatalos adat, csupán becsléseket lehetett készíteni rájuk. Megerősítést nyert, hogy a 2023. januári átlagnyugdíj 208 ezer forintra tehető, de azt is megtudhattuk, hogy a mediánérték (azaz a helyzeti középérték) mindössze 185 ezer forintra rúg. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy az öregségi nyugdíjasok csoportjának egyik fele ennél kevesebb nyugdíjat kap, a másik fele ennél többet – olvasható a portálon.
Egy év alatt közel 27 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj
Idősebb honfitársaink emlékezhetnek, hogy 2022. elején csak szerény 5 százalékos nyugdíjemelés érkezett – holott akkor már biztosan tudni lehetett, hogy az egész évre várható infláció ennél sokkal magasabb lesz. Végül 14,5 százalékos szintig száguldott a tavalyi éves tényadat, ezért évközben két alkalommal is utólagos és visszamenőleges nyugdíjemelésre („nyugdíjkorrekcióra”) került sor.
A 2022 nyári és őszi korrekciók hatására évközben még további 8,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ide nem számítva a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium hatását. Legutóbb pedig megérkezett a 2023 januári, 15 százalékos nyugdíjemelés, ezzel együtt pedig mostanra már 24,9 százalékkal nőtt egy adott nyugdíjas bevétele az előző év januárjához képest. (Összehasonlításképpen: ugyanezen időszakban elképesztően magas szintet, 27,4 százalékot ütött meg a nyugdíjas infláció.)
Az itt bemutatott nyugdíjemelések és egyéb hatások következtében a tavaly januári 164 102 forintról idén januárra 208 168 forintra emelkedett az öregségi nyugdíjak átlagos értéke, ami összesen csaknem 27 százalékos növekedésnek felel meg.
A friss, 2022-ben megállapított nyugdíjak jellemzően magasabbak a régebben megállapított nyugdíjaknál, ennek további átlagnövelő hatása van. Emiatt lett több az átlagnyugdíj növekedése annál, mint amekkora emelkedést egy adott nyugdíjas tapasztalt a saját bevételében.
Miért fontos, hogy mennyi a mediánnyugdíj?
Gyakori és jogos kritika az átlagmutatóval kapcsolatosan, hogy a kiugró értékek torzíthatják, ezért nem ad pontos képet a tényleges helyzetről. Esetünkben a kiugróan magas nyugdíjak okoznak ilyen problémát, hiszen sokan kapnak félmillió forintot is meghaladó, vagy még annál is magasabb nyugdíjat. Ezek ugyanúgy beleszámítanak az átlagba, mint a szokványos mértékű ellátások, így az átlagnyugdíj végül jóval magasabb lesz, mint amit a nyugdíjasok többsége érzékel.
Éppen ezért szerencsésebb, ha a „mediánt”, azaz a középen álló értéket vizsgáljuk, amikor az idősek anyagi helyzetét szeretnénk egyetlen mutatószámmal jellemezni. Erről a KSH mindeddig nem közölt információt, ezért csak becslés útján tudtuk közelítőleg meghatározni. Most viszont fény derült a hivatalos adatra: megtudhattuk, hogy a mediánnyugdíj idén januárban 184 725 forint volt.
Rosszabb a kép, ha az összes ellátást vizsgáljuk
A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kategóriájába nem csak a fentebb tárgyalt öregségi nyugdíjak sorolhatók. Ide tartoznak még olyan további ellátások, mint az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás. Ha ezeket az ellátásokat is figyelembe vesszük, akkor lényegesen alacsonyabb középértékeket kapunk: az összes juttatás átlagösszege nagyjából 191 ezer forintra tehető, a medián pedig alig 171 ezer forintra rúg.
Tovább nőttek az egyenlőtlenségek az idősek között
Régóta fennálló probléma, hogy a leggazdagabb és legszegényebb nyugdíjasok között hatalmas jövedelmi szakadékok húzódnak. 2022 januárjában kereken 500 ezer fő kapott 100 ezer forintnál is kevesebb ellátást, miközben a spektrum másik végén milliós nagyságrendű nyugdíjak állnak. A most közzétett adatokból az is látszódik, hogy az egyenlőtlenségek tovább nőttek az ellátottak között. Erre abból következtethetünk, hogy az átlagos ellátás 27,1 százalékkal lett magasabb egy év alatt, míg a mediánérték ennél kevésbé, csak 26,7 százalékkal növekedett.
Ráadásul az egyenlőtlenségeket egyre erősebben „bebetonozza” az a tény, hogy a nyugdíjemelésekből mindenki a saját nyugdíja arányában részesül. Amíg 100 ezer forint nyugdíjra 15 ezer forint emelés jut, addig a félmilliós nyugdíj 75 ezer forinttal emelkedik. Segíthetne a helyzeten, ha a nyugdíjakon felül érkező állami juttatások – különösen a 13. havi nyugdíj – összegét differenciáltan kapnák az idősek. Például mindenki egyenlő (vagy akár a nyugdíjával fordítottan arányos!) mértékű 13. havi nyugdíjat kapna, amint arra a visegrádi országokban is találhatunk bevett gyakorlatokat. Ennek hiányában Magyarországon a gazdag nyugdíjasok egyre gazdagabbak lesznek, az alacsonyabb jövedelműek pedig egyre inkább leszakadnak a többiektől.
