Az állam 2004 vége óta kiemelten kezeli az 50 feletti munkavállalók nehéz munkaerő-piaci helyzetének megoldását. A járulékfizetési kedvezmény mellett a munkakipróbálás alatt az 50 feletti munkavállaló foglalkoztatásának költségeit az állam állja.
állás
Pályakezdő fiatal foglalkoztatása ösztöndíjas fizetés formájában is megvalósulhat, valamint foglalkoztatásuk után járulékkedvezmény vehető igénybe.
A hatékonyan és jól dolgozó HR-esek kevesebb munkatársat szolgálnak ki, a kevésbé hatékonyak többet. A HR stratégiai szerepe Magyarországon még mindig inkább csak a szakkönyvek lapjain létezik.
A nők többségének még mindig felteszik az állásinterjún a gyermekei számát és családalapítási terveit firtató kérdéseket. A magyar jog nem ad egyértelmű védelmet ebben a helyzetben, a bizonyítás is nehéz.
Léteznek az interjúztatók számára gyilkos kérdések a felvételi elbeszélgetésen. A jól célzott érdeklődés rögtön megmutatja, kik a legcéltudatosabbak és legfelkészültebbek, és ki lenne igazi főnyeremény a vállalat számára.
A diplomagyártásra szakosodott felsőoktatási intézményeket kevesebbre értékelik a vállalatok. Sokan saját „listájuk" alapján zárnak ki bizonyos jelentkezőket, néhányan az álláshirdetésben is megjelölik, kik kíméljék őket.
Magyarországon a negyven feletti munkavállalók nehezebben fogadják el az élethosszig tartó tanulás fontosságát. Pedig, ha valakinek új munkahelyet kell keresnie, nagyon is sokat számíthat a képzettség.
A gyesen lévő kismamák akár a legrangosabb, több millió forintba kerülő MBA diplomát is teljesen ingyenesen szerezhetik meg. Szociálpolitikai támogatásukat aligha vonja kétségbe bárki is, de ki fizeti?
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal integrálnunk kell az újszerű európai módszereket is. Az egyik legnagyobb hatású ezek közül az e-learning, ám e forma – noha állítólag a jövő tanulási technikája – Magyarországon egyelőre nem működik teljes lendülettel.
Az állami gondoskodás csökkenése, a piaci verseny, és az egyre specializáltabb szakterületek arra sarkallnak minden vállalkozást, hogy maga vegye kézbe dolgozói oktatását.
Egyre több kismama döbben rá: az otthon töltött évek alatt még mindig jóval könnyebb a tanulás, mint később, hosszú kiesés után, esetleg újra munka mellett. A képzetlenebb nők gyakrank azért vállalnak gyereket, hogy kivédjék a munkanélküliséget.
Téved, aki azt gondolja, hogy a költséges másoddiplomás felsővezetői képzéseken multicégek túlfizetett emberei unatkoznak. Sem bejutni nem könnyű egy ilyen képzésre, sem végigcsinálni azt.
Egyre többen küzdenek tartós hátránnyal a magyar munkaerő-piacon. A fiatalok, idősek, nők, szakképzetlenek és az etnikai kisebbségek tagjai számíthatnak a leginkább hosszúra nyúló álláskerésre. Az sem mindegy, Magyarország melyik részére születünk.
Az Európai Unió oktatáspolitikájának irányelvei hazánk számára is kötelező érvényűek. A magyar felsőoktatási intézményeknek nem kell foglalkozniuk a fő irányok kijelölésével, csupán követniük kell. A rövid képzéseké a jövő.
Minden második magyar vezető jól, minden harmadik kiválóan megállná helyét nemzetközi pozícióban is. Ez derült ki a CAPTain Hungary Kft. és a FigyelőNet által felkínált ingyenes vezetői képességeket mérő tesztek kiértékelése után.
A kormányzat legfőbb célja, hogy nőjön a felnőttképzésben részt vevők száma. Ennek érdekében húsz milliárd forinttal nőtt a képzési programokra fordítható keret. A jövőben uniós pénzekre is számíthat ez a terület.
Tizennyolc évesen, a jelentkezési lap kitöltésénél nem sejtjük, mivel jár majd a döntésünk. Még a diplomaosztón is csak találgatunk, hogy mit jelent mérnöknek, színésznek, orvosnak lenni. És amit fiatalon választunk, vajon megfelel-e felnőttkori igényeinknek is.
Magyarországon egyelőre a papírért tanulnak a legtöbben, nem a tanulás öröméért. Aki pályamódosításra kényszerül, annak arra is fel kell készülnie, hogy tanulni felnőttként nem ugyanaz, mint gyerekkorban.
A nők az álláskeresés során nem hangsúlyozzák ki megfelelően korábbi teljesítményüket, kevésbé bátrak a bértárgyalásokon, túl magas mércét állítanak maguknak, és hajlamosak agyonelemezni a felvételi interjúkat.
A céges ajándék természetéből fakadóan nem olyan jószág, ami megdobogtatja az ember szívét. Ráadásul a cégeknek nem kevés pénzük megy rá. A sok-sok probléma és korlát ellenére születik azért jó céges ajándék is, csak ritkán.
Európa összes vezérigazgatója közül a németek keresnek a legtöbbet, forintban évente több százmilliót. Átlagjövedelmüket tekintve elmaradnak az amerikaiaktól, de a rövid távú bónuszok területén mindenkit megelőznek.
A munkatársak által írt blogok a vállalati hétköznapokat mutatják be. De elárulnak bennfentes információkat a felvételi interjúkról is, tippeket adnak egy állás megpályázásához, és még kérdezni is lehet.
A vállalati humán erőforrás szakemberek lelkesen fogadták a szakkiállítás ötletét. A rendezvényen 32 tanácsadó cég termékeit ismerhetik meg a HR vezetők, akik tapasztalatot is cserélhetnek.
Az elmúlt évben a mérnökök nagyon kelendőek voltak a munkaerőpiacon. Még a pályakezdő átlagfizetése is 200 ezer forint felett van, de egy tapasztalt mérnök akár 800 ezret is kereshet. Persze közülük sem mindenki nyertes.
