Pénzügy

Élethosszig tart a tanulás

admin
admin

2004. 12. 10. 13:00

Nyugaton nem ritka, hogy 70 éves fejjel is beül valaki az iskolapadba, elsajátítani azokat az ismereteket, amelyekre fiatalabb korában nem maradt ideje. Magyarországon az emberek többsége – fiatal és felnőtt egyaránt – elsősorban a papír megszerzéséért tanul. Barra Mária, a Budapesti Kommunikációs Főiskola docense, a Barra

Beszéd- és Kommunikáció Iskola vezetője szerint egyelőre nem jellemző, hogy az emberek a tanulás öröméért jelentkeznek egy képzésre.

A felnőttek tanulása több szempontból is alapvetően különbözik a fiatalokétól – magyarázza a docens. Harminc év felett a tapasztalat felülírja a lexikális tudást, a befogadó sokkal kritikusabbá válik, nem fogad el mindent evidens módon. A bizonyítás, a gyakorlatba való átültetés éppen ezért sokkal fontosabb szerepet kap. A felnőttek a gyakorlatban használható, praktikus, funkcionális ismereteket várnak, ezért fontos, hogy azt is megértsék, mi miért szerepel a tananyagban.








Kik tanulnak?
A Perfekt Rt. hallgatói között rendszeres felméréseket, piackutatásokat végeznek. Ezek alapján a vezérigazgató néhány meghökkentő adattal tud szolgálni a hazai felnőttképzés jellegzetességeiről. A tanfolyamaikon részt vevő budapesti lakosok 87 (!) százaléka nő, országos szinten pedig 89 százalékra növekszik ez az arány. A beiratkozóknak átlagosan 60–65 százaléka városi lakos, korcsoport szerint pedig legnagyobb részük, 70 százalékuk a 18 és 35 év közötti korosztályba tartozik. Jelenleg a tanulni vágyók 82 féle tanfolyam közül választhatnak, amelyek közül immár ötödik éve a legnépszerűbbek a pénzügyi és számviteli képzések. Ezek mögött szorosan felzárkózva következnek a számítógép-kezelői, a tb-ügyintézői, az EU pályázatírási ismereteket oktató és a marketingmenedzser tanfolyamok.


Pályamódosítá-sokk


Hosszú ideig el fog tartani, amíg a magyarok megszokják, hogy az iskolában kiválasztott és megtanult szakma nem egy életre szól, állítja Jókai István, a Perfekt Rt. vezérigazgatója. „Sajnos valóban igaz, hogy az emberek többsége ma még a papírért tanul“ – ért egyet a vezérigazgató Barra Máriával. Azonban, ha lassan is, de megkezdődött a változás.

Észrevehető, hogy a hallgatók igénylik a jó előadókat, a később is elővehető, napi munkájukban jól használható tankönyveket. Az igazi fordulat azonban akkor következik majd be, amikor a mostani diákok felnőnek: őket az iskolában már most felkészítik arra, hogy a pályaváltás, az állandó továbbképzés természetes velejárói bármilyen karriernek.


„Egy európai életében átlagosan négy alkalommal fordul elő pályamódosítás vagy -változtatás“ – idézi a statisztikát Jókai István. Az alapvető különbség, hogy míg a magyarok egyelőre rettegve gondolnak a munkahely elhagyásának, megváltoztatásának időpontjára, nyugati társaik reményteljesen várják, hiszen náluk az esetek többségében a váltás előrelépést jelent.

Ez hazánkban is működhet így, ezt a Perfekt Rt. egyik, állami intézményekkel közösen megvalósított programja már bebizonyította. A program során vállalták – más cégekkel közösen – száz fiatal diplomás munkanélküli átképzését Nyíregyházán. Az együttműködés lényege az volt, hogy a környékbeli nagyvállalatok az igényeik szerint átképzett fiataloknak négyéves munkaszerződést garantáltak, ehhez az első két év munkáltatói adóterheit az állam átvállalta. A program sikere miatt azóta más régiós központokban is kezdeményeztek hasonlót, és a tapasztalatok szerint munkáltatói és munkavállalói oldalról kölcsönös az elégedettség. Érdekes, hogy a száz átképzett fiatalból harminc EU-s pályázatíróként keresi kenyerét.


FigyelőNet – Felnőttképzés


Van-e kiút az állástalanságból? Hogyan találhatja meg a megfelelő munkahelyet? Milyen programok segítik az állás nélkül maradtakat? Érdemes-e váltani? Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ a FigyelőNet Felnőttképzés mellékletében. Állásajánlatok, hasznos tudnivalók, linkek és hírek egy témában, az NFI támogatásával.


“Tanulás szempontjából a felnőttek többsége alapvetően két csoportra osztható“ – mondja Barra Mária. Az egyik csoporthoz tartozók nagyon erősen motiváltak, nekik nincs szükségük külső kényszerre ahhoz, hogy tanuljanak. A külső kényszer sok mindent jelenthet. Például azt, hogy valakinek a munkahelye függ a megszerzett tudástól, rosszabb esetben a papírtól. Ugyanígy külső feltétel az is, hogy bizonyos számú alkalommal órákra kell járni, azokra folyamatosan fel kell készülni.


Aki tudja magáról, hogy szeret halogatni, és csak a körmére égett feladatokat végzi el, az utolsó pillanatban, annak esti vagy levelező képzést, tanfolyamot érdemes választania. Azokon gyakoribb a számonkérés, és rendszeresen meg is kell jelenni. Kevesebben vannak a második csoport tagjai, akik akkor is szigorúan elvégzik napi tanulási feladataikat, amikor a számonkérés csak a távolinak tűnő vizsga idején jön el. Ha valaki tudja magáról, hogy képes erre, nyugodtan választhatja a távoktatást.








A másik oldalról
Barra Mária diákként is érintett a felnőttoktatásban, az idén fejezi be a doktori képzést a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartás-tudományi Intézetében. Elmondása szerint a 15 tagú csoportban mindössze öt „túlkoros” van. A jellemző életkor 25–28 év, az idősebb generációból pedig három negyvenes, egy ötvenes és egy hatvanas képviselteti magát. Igaz, a docens derűlátóan értékeli a helyzetet, hiszen ez már egyharmados arányt jelent. Barra Mária nem bánta meg, hogy belevágott, annak ellenére, hogy nehéz időt szakítania a tanulásra. Úgy érzi, napi munkájára is pozitívan hat, hogy folyamatosan tanul. Sok új ismerettel gazdagodott, de legalább ilyen lényeges, hogy a gyakorlatban is megtapasztalta: ugyanolyan könnyen képes tanulni, lépést tartani a fiatalokkal, mint ők egymással. Számára az egész életen át tartó tanulás jelszava nem újdonság. Mindig is így képzelte a jövőjét.

Önállóan könnyebb

Szatmári Tamás, az Európai Levelező Oktatási (ELO) Kft. ügyvezető igazgatója több optimizmussal értékeli a helyzetet. Mint mondja, cégének három elkülöníthető típusú levelező képzése van: nyelvi, szakmai és hobbi jellegű. Ő sem tagadja, hogy a legnépszerűbbek a nyelvi és a hivatalos papír megszerzését is lehetővé tévő szakmai kurzusok, ám cégüknél nagyon népszerűek a különböző hobbi és életmód tanfolyamok is. Ezekre elsősorban olyanok jelentkeznek, akik kedvtelésből szeretnének jobban elmélyedni valamilyen témában.

Az ELO-nál is a 20–45 éves korosztályból kerül ki a jelentkezők legnagyobb része. Évente közel 20 ezer tanuló fizet be valamilyen képzésükre, 55–60 százalékuk végig is csinálja. A legnépszerűbbek a nyelvtanfolyamok, ezeket követik a könyvelői, a számítógép-kezelői és a lakberendezői képzések. Sikeresnek bizonyult év elején bevezetett új tanfolyamuk, a boltvezetői képzés is.

A cégvezető úgy látja, hogy nem elsősorban az igény, inkább az idő hiánya miatt kevés ma még a „hobbiból” tanulók száma Magyarországon. A hozzájuk jelentkezők teljes mértékben maguk osztják be tanulásra szánt idejüket, csak a havonta érkező postai tananyagcsomagok emlékeztetik őket arra, hogy éppen hol kellene tartaniuk. Hogy ez mennyit számít, azt jól bizonyítja, hogy az ELO-nál a hobbi tanfolyamokra iránt is komoly az érdeklődés.

Szatmári Tamás hangsúlyozza, hogy aki hivatalos papírt szeretne, az náluk sem úszhatja meg a személyes konzultációt és a vizsgákat. Cége együttműködik néhány OKJ-s vizsgaközponttal, ahol hallgatóik hivatalos keretek közt is vizsgát tehetnek a levelező kurzuson elsajátítottakból. Természetesen ez némi energia- és anyagi ráfordítással jár, de a legtöbben szívesen vállalják.

A felnőtt diákok érzékenyebbek 

Érdekes módon az érettebb diákok sokszor érzékenyebbnek, sérülékenyebbnek bizonyulhatnak, mint egy kamasz. Ennek az az oka, hogy míg a diákkorúak számára magától értetődő, természetes szituáció, hogy tanulnak, addig egy felnőtt ezt sokszor kényszerként, szükséges rosszként éli meg.

Évtizedeken át egyáltalán nem volt jellemző a magyarországi gyakorlatra a pályamódosítás, sem az állandó tanulás, sem pedig a munkahelyi továbbképzés, így gyakran munkájuk kritikájaként értelmezik azok, akik most szembesülnek mindezzel. A felnőttek ugyanezért nemcsak a tananyagot, hanem magát az oktató személyét is fenntartásokkal szemlélik. Nehezebben értékelnek valakit hitelesnek, különösen akkor, ha az illető még fiatalabb is náluk.

Az lenne az ideális, ha az oktatók mellett pszichológusok is segítenének a felnőttoktatásban. Sok szakember egybehangzó véleménye, hogy folyamatosan biztatni, lelkesíteni kellene az át- és továbbképzésen részt vevő felnőtteket. Nagyon sokszor indokolatlanul kevés az önbizalmuk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.