állambiztonság

Patyi Andrást 1988. augusztus 5-én hazafias alapon szervezték be.

A Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége az ifjúságvédelem területén számított rá „Kocsis Márton” fedőnévvel.

1981. június 17-én elvi-hazafias alapon szervezte be az állambiztonság III/III-as csoporfőnöksége a Fidesz-közeli szakértőt a hatos kartona szerint.

A jövőre 90 éves művész a válaszonline-nak adott interjúban beszélt arról, hogy milyen körülmények között került kapcsolatba a titkosrendőrséggel.

A fedett nyomozás érdekében még kocsmázni is lehetett a kiskatonákkal.

Még a két besúgó, „Róka” és „Patkós Katica” segítségével sem sikerült az ügyet felgöngyölíteni, ezért 1989 őszén lezárták a bizalmas nyomozást.

A fiú nem kapott büntetést, egy ügyészt azonban sikerült bajba kevernie.

Szerinte kérdések sorát veti fel, hogy a katolikus egyházi vezetés egy kipróbált ügynököt éppen ilyen helyen hagyott működni.

Furcsa akták kerülnek elő az archívumokból.

Az állambiztonság módszerváltása Kádár és a pártvezetés instrukciói alapján történt az 1960-as évek elején, az erőszakot háttérbe tolták, a hatalom kódja a bomlasztás lett. Felszámolták a régi, ávós beidegződéseket, de az első titkár azért néha elragadtatta magát.

Az erről szóló dokumentum az ÁBTL elképesztő méretű anyagából került elő.

Tabajdi Gábor új könyvében hatszáz nevet ismertet.

Deák fedőnéven tartották nyilván, de jelentéseivel nem ártott túl sokat senkinek.

Három, a hidegháború alkonyán készült eszköz, amivel eddig még senki sem találkozott.

Az 1969-es irat szerint a fiatal táncművész ellen semmi terhelőt nem lehetett felhozni.

Az ismeretlen elkövetők előbb virágszirmok, majd levelek segítségével írták ki a magvas gondolatot.

Nincs nyoma annak, hogy átadták volna a hírszerzésnek az USA-ba távozó tudóst.

A kádári konszolidáció során a belügy módszerváltáson ment keresztül, a nyílt erőszakot kivették a kirakatból. Az állambiztonság új kulcsfogalma a bomlasztás lett.

Magyarország kikerült a svájci „Idegenrendőrség” ellenségei közül, japán terrorista konspirált Budapesten.

Az evangélikus lelkész, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója állítólag sohasem írt jelentést, konkrét személy megfigyelésére sem kérték.

1989-ben egy ÁVH-s múltú ügynök jelentett Tasnádi Lászlónak Nagy Imre újratemetéséről.

Az egykor III/II-es operatív tisztként dolgozó államtitkár anélkül példálózhatott a régi gyakorlattal, hogy bárkiben megütközést keltett volna.