alkoholizmus

Ha zenekritikát írnánk bongor Extázis című lemezéről, akkor a szövegben el lenne bújtatva, hogy „Az év legfontosabb lemeze” vagy valami hasonló, objektív szempontok alapján nem mérhető kifejezés, ami itt azért is került idézőjelbe, mert ez egy interjú a szerzővel, Berta Csongorral, nem pedig kritika, így az alkoholizmusról szóló, számról számra felépülő lemezt inkább meghallgatásra ajánljuk, a rapper a gondolatait pedig elolvasásra.

Interjú Verdes Tamás addiktológiai konzultánssal, az úgynevezett Alkohol-kontroll egyik szószólójával, akinek az állításait jó néhányan élesen vitatják. A szakember szerint az alkoholfüggésből teljesen fel lehet épülni, akár úgy is, hogy később rendszeresen fogyasztunk valamennyit.

Gulyás Gergely szerint Magyarországnak van alkoholstratégiája, ám ígéretével ellentétben ezt mostanáig nem küldte el lapunknak, sőt az egészségügyi kormányzás is hallgat az ügyben. Vajon miért? Fél a magyar politika az alkoholkérdéstől? Milyen lehetne egy nemzeti alkoholprogram?

Anya iszik. Apu is. Hol azért, mert te sírsz, hol azért, mert ők sírnak. Az ÖrkényKÖZ színpadán nyolc ember felsétál a színpadra, akik szintén ittak, sokat, sokszor – a 1,5 ezrelék című előadás napján nem, és többnyire már egyébként sem, bár olyan is akad köztük, aki időnként még mindig. A történeteik róluk, rólunk, egymásról és az ivásról szólnak.

Hogy lehet az, hogy Csehországban a tavalyi év második legnézettebb filmje egy alkoholista nőről szóló melodráma lett? Miközben itthon az illetékesek szerint a nézőket nem érdekli az alkoholizmus. És tényleg elcsúfítja a szép nőket is az ivás?

Demetrovics Zsolt addiktológussal arról beszélgettünk, miért bagatellizálja a magyar társadalom a problémás alkoholhasználatot, miközben iszonyatos árat fizetünk érte.

Bérczesi Róbert négy éve leállt a kábítószerekkel, tavaly az alkohollal is – vele beszélgettünk a függőségekről, és hogy volt-e helye Komlón Istennek.

Bajzáth Sándor addiktológiai konzultánssal és több olyan cégvezetővel beszélgettünk a jelenségről, akik szintén ezt az utat választották.

In fifteen years, the number of traditional Hungarian pubs (“kocsma”) has halved. This is much more than a sectorial decline: this is devastation.

Brutális, de igaz: felére csökkent a magyar kocsmák száma az elmúlt másfél évtizedben. Ez tömeges pusztulást jelent, amit azonban az alkoholfogyasztási szokásaink egyáltalán nem magyaráznak. De akkor mi lehet az oka? A Bakonytól Borsodig utaztunk, hogy megkérdezzük a leginkább érintetteket: mi áll a jelenség háttérében, egyúttal feltérképeztük Magyarország kocsmakultúráját.