Az Afganisztánban harcoló nemzetközi erők amerikai főparancsnoka kedden Berlinben elismerte, hogy egy szélhámos rászedhette a tálibokkal tárgyalni próbáló afgán vezetőket.
Az Egyesült Államok most először küld harckocsikat Afganisztánba, hogy azokat a tálibok elleni, 2001 óta tartó háborúban bevesse - adta hírül a The Washington Post.
A brit hadsereg nem azért van Afganisztánban, hogy ott "a tökéletes demokráciát" felépítse, jelenlétének elsődlegesen brit nemzetbiztonsági okai vannak - mondta a brit miniszterelnök.
Meghívtak Afganisztánba egy ténymegállapító bizottságot, hogy a törvényhozók "valós képet" kaphassanak a háború állásáról, amelyben az Egyesült Államok "nem tud győzni".
Kanada fontolóra vette azt az amerikai kérést, hogy 2011 után se vonja ki csapatait Afganisztánból, de egységei a harci feladatokról áttérnek a kiképzésre - mondta a kanadai védelmi miniszter.
Hogjani körzet kormányzati épületei a tálib lázadók kezére kerültek – mondta el a körzet rendőrfőnöke, Mohammed Jaszin, aki a támadás időpontjában nem volt a helyszínen, és nem tudott részleteket közölni a veszteségekről. Zabiullah Mudzsahid tálib szóvivő azt állította, hogy a körzet főhadiszállását védő rendőröket mind megölték vagy foglyul ejtették, fegyvereiket és járműveiket lefoglalták. Az elmúlt [...]
Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető szerint "lehetetlen a győzelem Afganisztánban", és az Egyesült Államoknak nincsen más lehetősége, mint kivonulni az országból.
Különösen három brit katonai egység áll annak a gyanúnak a középpontjában, amely afganisztáni polgári lakosok elleni támadásokról szól - jelentette szerdán hivatalos dokumentumokra hivatkozva a The Guardian című brit napilap.
Húsz év után visszatérhet az orosz hadsereg Afganisztánba – erről is tárgyalnak a NATO tisztviselői az atlanti szövetség novemberi csúcstalálkozója előtt, amelyen az orosz elnök is jelen lesz.