A Rádió ostromát követő órákban a felkelők súlyos harcokat vívnak a VIII. és XI. kerületben a szovjet hadsereg egységeivel. Stratégiai fontosságú hely a Nagykörút és az Üllői út kereszteződése, ahol a Kilián laktanya is áll, vele szemben – a Corvin közben – jön létre a forradalom egyik, ha nem a leghíresebb fegyveres csoportja. Már a [...]
'56
A rádió elfoglalásaA hajnalban megérkező a szovjet erősítés nem tudják megakadályozni a felkelők behatolását az épületbe. A rádió eközben folyamtosan sugároz, először a lakihelyi rádióadóból, amelyet szintén több támadás ér, majd pedig a Parlamentben berendezett stúdióból. Nemzeti MúzeumA rádió környéke folyamatosan fegyverropogástól hangos, a magyar alakulatok helyét átvevő szovjetek és a felkelők közötti heves tűzpárbajban [...]
A forradalmat megelőző időben a Blaha Lujza tér gyakorlatilag a hazai sajtóélet központjának számított. Itt szerkesztették a párt lapját a Szabad Népet, valamint egysaroknyira állt az Atheneum nyomda, ahol számos jelentős újságot készítettek. Épületét ezen a napon támadás érte, védői közül három katona meghalt, többen pedig megsebesültek. A nyomda ezek után elkezdte magából ontani a [...]
A Lánchíd pesti lábánál szomorú előjátéka zajlik le a következő nap véres eseményeinek. A kijárási tilalom ellenére felvonuló békés tüntetőkre a közeli Belügyminisztérium épületét védő ÁVH-sok tüzet nyitnak. A sortűz halottainak száma máig ismeretlen.
TüntetésA nagy munkásközpontnak számító Újpesten ezen a napon kezdődnek a tüntetések, s aztán folyamatosan több napon keresztül tartanai is. A tüntetők dél körül vonulnak a kerületi rendőrkapitánysághoz, ahol tüzet nyitnak rájuk. Egy fiatalember a helyszínen életét veszti, őt később a ledöntött szovjet emlékmű helyén ravatalozzák fel. A tömeg elfoglalja az újpesti tanács épületét is, ahol [...]
Az előző napi tüntetés egyik fő helyszínét a Bem téri laktanyát is támadás éri. Az őrök nem állnak ellen, ahogy a katonák a demonstáció idején sem avatkoztak be a tüntetésbe. A felkelők nagy mennyiségű fegyvert szereztek.
Október 24.: Bata István honvédelmi miniszter hajnalban elrendeli a felkelés fegyveres leverését. A megújuló pártvezetés támogatja Bata döntését. Statáriumot és kijárási tilalmat rendelnek el. A fővárosban leáll a termelés, az iskolák is zárva maradnak. A harcok innentől kezdve szinte folyamatosak, a fővárosiak élete mégsem bénul meg, a közszolgáltatások többé-kevésbé folyamatosan működnek.
Bronzember a VárosligetbenA Regnum Marianum templom lerombolása után emelt monstrum sokak szemét szúrta a városban, s nem csak a vallásos érzetű emberekét. A szovjet zsarnok bronzszobrának eltávolítását már korábban is fontolgatta a Fővárosi Tanács, azonban három évvel a zsarnok halála után még mindig nem került rá sor. Végül ezt a munkát az októberi forradalom tömege [...]
A pártlap lázadásaAz MDP lapja a Szabad Nép „Új, tavaszi seregszemle” című cikkel lepi meg a párt vezetőit és az ország lakosait egyaránt. A szerző nem helyesli a demonstrációkat, de nagy terjedelemben foglalkozik az ifjúság mozgalmával, majd a délelőtt folyamán a szerkesztőség, Horváth Márton vezetésével, küldöttséget indít a párt Politikai Bizottságához, hogy változásokat követeljenek. A [...]
A tömeg követeléseA Magyar Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren és a mellette lévő Bródy Sándor utcában már öt óra körül elkezdtek gyülekezni az emberek. Azt követelték, amit a megelőző nap késői óráiban a Műszaki Egyetem diákjai is: olvassák a diákok tizenhat pontját. A tüntetők küldötteit végül beengedték a rádió épületében, ám amikor a többé-kevésbé [...]
A pesti oldalon a város szívében gyülekeztek az egyetemisták, több járókelő pedig csatlakozott hozzájuk, így fél három tájékán már több ezres tömeg gyűlt össze a költő szobra körül. Itt azonban tüntetés jellege már nem olyan békés, mint a budai oldalon. Többen sebtében összefabrikált transzparenseket hordoztak a legkülönfélébb feliratokkal. Külön érdekessége az itteni eseményeknek, hogy megjelentek [...]
Lyukas zászlóItt találkozott a két irányból – a Műszaki Egyetem felől és a Petőfi szobortól érkező – tüntetők. Az egyre növekvő tömeg követelései is egyre radikálisabbak. Itt jelent meg először a forradalom jelképévé vált lyukas zászló is. A magyar trikolor közepéből a dühös tüntetők kivágták vagy egyszerűen csak kitépték a szovjet mintára készült, akkor használatos [...]
Október 23.: a Műszaki Egyetemen megtartott előző napi gyűlésen a résztvevők határoztak – az egy héttel korábban Szegeden újjáalakított – MEFESZ-hez (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) történő csatlakozásról és megállapodtak arról is, hogy – támogatandó a lengyel változásokat – néma szolidaritási tüntetést szerveznek. A belügyminiszter reggel megtiltja a demonstrációk szervezését.
Lapunk a magyar szabadság ügyét kívánja szolgálni. A külső szabadság, a függetlenség ügyét, és a belső szabadság, a demokrácia ügyét. Tettekkel akarunk szolgálni: a teljes és tiszta igazság kimondásával.Magyarország nem független ország addig, amíg területén a magyar nép akarata ellenére szovjet haderő állomásozik. Igyekszünk tárgyilagosak lenni. A szovjet hadsereg a háború alatt lépett hazánk földjére. [...]
KÖZÖS HARCRA FOGTAK ÖSSZE A SZAKSZERVEZETEK, A FORRADALMI IFJÚSÁG ÉS A MAGYAR ÍRÓK!Magyarok, Budapest dolgozói, munkások, fiatal barátaink!Demokratikus fejlődésünknek új feltételei teremtődtek, új módszerekkel kell harcolnunk. Ne áldozzatok több vért! Nagy várakozással tekintünk az új, nemzeti kormány elé, amelyben a nemzet széles rétegeit képviselő új erők fogtak össze. Úgy látjuk, most erőinket csak akkor tudjuk [...]
