Szórakozás

Medveszépségerseny, sakk, ír tánc: egymás után történnek a furcsa csalások

L. Law / Katmai Nemzeti Park
L. Law / Katmai Nemzeti Park
Egyre bizarrabb csalási botrányokról érkeztek hírek mostanában. De miért csalunk?

Hogy a világban itt-ott olykor-olykor felmerül választási csalások eshetősége, ahhoz már hozzászokhattunk, az utóbbi időben azonban ezekhez képest sokkal furcsább csalási botrányokról érkeztek hírek. Bizonyos szempontból kicsinyesek, alacsony a tétjük, legalábbis ahhoz képest, mekkora balhé keveredett belőlük, és mennyit foglalkozott velük (az olvasottságra érzékeny) sajtó.

Sakk és a vibrációs análgyöngy

Az első a sakkvilágot rengette meg nagyjából egy hónapja. Szeptemberben tartották az 500 ezer dollár összdíjazású Sinquefield Kupát, amin részt vett a 31 éves norvég világelső, Magnus Carlsen, a világtörténelem egyik legjobb sakkjátékosa. Korábban volt olyan, hogy tíz (!) másik játékossal játszott úgy, hogy nem is nézett oda, vagyis mind a tíz tábla folyamatosan a fejében volt. Ellenfele itt a még szinte újonc, 19 éves amerikai, Hans Niemann volt, aki ötödik, méghozzá „csak” a juniorok világranglistáján.

Niemann megverte Carlsent, ami szinte lehetetlennek tűnt. Az eset megdöbbentett mindenkit, Carlsen ki is szállt a további versenyzésből, pedig ilyet korábban még nem tett.

Kínos lehet a világbajnoknak vereséget szenvednie ellenem

– mondta utána Niemann, de nem sokat kellett várni Carlsen reakciójára sem, aki csalással vádolta meg ellenfelét. Sajtóértesülések (és Elon Musk…) szerint egy szexuális segédeszközzel, távirányítású vibrációs análgyönggyel csalhatott az amerikai tinédzser, Morze-jelekkel adhatták le neki azt a lépést, amit egy számítógép a legjobbnak vélt.

Pár nappal később Niemann tagadta a vádakat, de azt elismerte, hogy korábban volt ilyen esete. Igaz, csak online, 12-16 éves korában, hogy a győzelmek után kapott pontok révén erősebb ellenfeleket kapjon; sosem csalt díjazásért vagy személyesen – állította. Felvetette, hogy akár meztelenül is kiáll egy újabb játszmára, hogy bebizonyítsa igazát (erre az ötletre persze rá is ugrottak a marketingesek).

Két héttel később újra egymásnak feszült a két sakkozó, most már egy online versenyen – elvileg nem meztelenül. Egy lépés után Carlsen kikapcsolta a webkameráját. Senki nem értette, mi történik.

Carlsen néhány napra rá a Twitterére tett ki egy közleményt, amiben arról ír, Niemann jóval többször csalt, mint bevallotta, ezért lépett vissza a játéktól.

Aztán a chess.com is megjelentetett egy 72 oldalas jelentést, amely azt tartalmazza, hogy ha Carlsen ellen talán nem is csalt Niemann, az oldalukon több mint százszor; 17 éves kora után is, pénznyereményért is. Nekik négyszemközt beismerte korábban, ki is volt tiltva egy időre az oldalról.

Ugyanakkor a jelentés röviden arra is kitér, már több száz jegyzett játékossal tettek így, köztük a top 100 négy nagymesterével is, de hogy kik ezek, arról nem esik szó.

Úgy gondolom, a legfontosabb, ami kimarad ebből a párbeszédből, hogy mennyire elterjedt probléma a társadalomban

– nyilatkozta az ügyről az NPR szerint Maurice Ashley nagymester, aki szerint itt nem csak a sakkról van szó.

Igaz az is, hogy a sakk, amint a Guardian számolt be róla, a szürkekardigános, görnyedt hátú férfiak sportjából (igen, a sakk sport, annak ismeri el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is) az utóbbi időben igazi rock’n’roll lett. Nemcsak A vezércsel című sorozat miatt, hanem mert hatalmas érdeklődés lett az online közvetítések iránt, többmillióan nézik és játsszák online, rengetegen keresnek vele többszázezer dollárokat és az análgyöngyökön túl is gazdag bulváros történésekben.

Például mikor a Carlsen mögötti egykori világmásodik, Hikaru Nakamura összeverekedett egy másik nagymesterrel, Eric Hansennel egy részeges villámjáték után. Egyeseknek még groupie-jaik is vannak, a másik csajával feküdnek le, többek alkoholproblémákkal küzdenek.

A legutóbbi hír szerint Niemann 100 millió dolláros pert indított Carlsen, az őt szintén csalással vádoló Nakamura és a chess.com ellen, amiért „kirívó módon rágalmazták meg őt, és törvénytelenül összejátszottak, hogy feketelistára tegyék a szakmában”.

Egy, a botrány után kezdődött neves izlandi versenyen, a Fischer Randomon máris új biztonsági előírásokat vezettek be. Így egyebek mellett egy orvos van ott a versenyen, aki véletlenszerűen kiválasztott versenyzőket vizsgál át, az online közvetítést öt perccel késleltetik, a be és kiléptetést is szigorítják, valamint civil ruhás biztonsági személyzetet alkalmaznak, akik a non-verbális kommunikáció jeleit figyelik. Más versenyek szintén szigorítani készülnek.

Póker: teljesen érthetetlen, ami történt

Hasonló csalást emlegetnek egy „élőben” közvetített pókerversenynél. A néhány évvel ezelőttihez képest valamivel kisebb érdeklődést kiváltó kártyajátéknak azért még mindig van egy jókora közönsége, akik megnézik, hogyan játszanak el hatalmas összegeket emberek öt – vagy épp kettő – kártyalap alapján.

Egy korábbi Instagram-modell, Robbi Jade Lew esetében merült fel a csalás vádja, a játékos aki úgy adott ki 133 ezer dollárt (körülbelül 55 millió forintot), hogy nagyon kis esélye volt a győzelemre az asztalon fekvő párral a korábbi Survivor-játékos, Garrett Adelstein ellen. Mindketten profi pókeresek, de míg előbbi újoncnak mondható, utóbbi legalább másfél évtizede, mér bőven a tévés szereplése előtt is ezzel foglalkozott.

All in-t mondtak, és szinte a semmiből nyert Lew 269 ezer dollárt. Adelstein a lapokat látva percekig csak nézett ki a fejéből, később a Twitterén csalást emlegetett, felhozta, hogy talán valamilyen rezgő eszköz segíthette ellenfelét, és visszakérte a zsetonjait, amit a korábbi modell vissza is adott neki. Azt viszont tagadja utóbbi, hogy csalt volna, noha sok szakértő azt mondja, teljesen érthetetlen, amit Lew csinált. Akkor még azzal védekezett az asztalnál, hogy olvassa Adelstein játékát, most már azzal, hogy elnézte a kártyáit.

Adelstein – aki a pár órás késéssel közvetített műsor (ezzel is megnehezítik a csalás lehetőségét) eddigi legnagyobb nyertese – szerint nemcsak Lew csalt, hanem más játékosok, és a tévés produkció egyik tagja is benne volt a dologban. Egyébként a volt survivorös az, aki tavaly fellebbentette a fátylat, hogy egyszer már csaltak ellene, és akkor a hallgatásáért fizettek is neki.

A világ jelenleg legnézettebb pókerstream-produkciójának vizsgálata egyelőre folyik, történt-e csalás, de egy alkalmazott és Lew magatartása legalábbis felvett kérdéseket – derül ki a Los Angeles Times kimerítő cikkéből.

Lew alávetette magát egy hazugságvizsgálatnak, amelynek az eredménye az lett, hogy nem csalt, se eszközzel, se mással való összejátszással. Viszont a verseny szervezőinek kérését, hogy vetesse alá magát az ő hazugságvizsgálatuknak, megtagadta.

Ez sokakban kérdéseket vetett fel, ahogy az is, hogy a botrány után nem sokkal kiderült, a verseny egyik alkalmazottja, Bryan Sagbigsalhoz került Lew zsetonjaiból 15 ezer dollárnyi. Először a pókeres feljelentést sem akart tenni, ami ráerősített arra az elméletre, hogy összejátszottak, és ezt követően döntött úgy Lew, mégis a hatóságokhoz fordul. A 24 éves Sagbigsalról azóta kiderült, hogy komoly bűnügyi lajstroma van korábbról.

A verseny szervezői úgy nyilatkoztak, soha nem lehet majd 100 százalékosan megmondani, történt-e csalás.

Botrány a horgászversenyen

Egy amerikai horgászversenyen csaláson kaptak két horgászt, akik ólomsúlyokat és haldarabokat tömtek a kifogott halakba. Erre a mérlegeléskor derült fény, amit élőben közvetített is az ohiói verseny a Facebook-oldalán. Az ügyben már vádat is emelt az ügyészség, a horgászduót csalással és nagyszabású lopással vádolják.

A 42 éves Jacob Runyan és a 35 éves Chase Cominsky 30 ezer dollárt nyert volna, ha nem buknak le, vagy ha valóban az Erie-tó öt legnehezebb halával mentek volna a mérleghez. Jóval nehezebbek voltak az északi süllőik az átlagnál, de ez akkor még nem is volt gyanús, csak mikor a következő versenyző odament a mérlegelést végző versenyigazgatóhoz, Jason Fischerhez és elmondta neki a gyanúját. Fischer először kitapogatta, aztán felvágta a halakat és süllődarabokat, valamint tíz darab, egyenként 8-12 uncia (220-340 gramm) súlyú ólomgolyókat talált bennük.

Az élő videó szerint elég hamar dühös tömeg alakult ki körülöttük, többen azzal vádolták a párost, máskor is csaltak már. Fischer azt mondja, a versenyük három előző fordulójában is Runyan és Cominsky nyert.

Ez volt

az egyik legundorítóbb, legbecstelenebb cselekedet, amit valaha a horgászvilág látott

– mondta Fischer egy Facebook-videójában. A páros akár egy év börtön- és 2500 dollár pénzbüntetést is kaphat.

Medveszépségverseny

Zsinórban harmadszorra sikerült megnyernie a Fat Bear Weeket, azaz a Kövér Medve Hete elnevezésű versenyt a 747-es számú medvének, noha majdnem megfúrták a győzelmét. Az elődöntőben először úgy tűnt, egy korábbi győztes, Holly (a 435-ös medve) lesz a befutó, de az utolsó pillanatban rájöttek a versenyt szervező alaszkai Katmai Nemzeti Park munkatársai, hogy rengeteg érvénytelen szavazat érkezett Hollyra.

Ahogy a medvék teletömik az arcukat halakkal, úgy tömték tele az urnánkat

– közölte a nemzeti park a Twitteren, miután észrevették a csalást. A kamuszavazatokat sikerült kiszűrni, így a döntőbe már a legsúlyosabb, 747-es versenyző kerülhetett, több mint 7 ezer szavazattal előzve meg Hollyt.

L. Law / Katmai Nemzeti Park Holly, a 435-ös medve

A szabályok szerint egyébként nem a legsúlyosabbat kell megválasztani a versenyen (azt nagyjából tudni lehet), hanem a „legszimpatikusabbat”. A kihívást, amelyre pár éve még csak 1700 szavazat érkezett, idén viszont már több mint egymillió, azért tartja meg a nemzeti park, hogy így hívják fel a figyelmet a barna medvékre, amikből 2200 él a területükön.

Ír tánc

A gyanú szerint legalább 12 írországi és más országból származó tanár és neves tánciskola játszott össze, hogy bizonyos táncosok magas pontszámot kapjanak a feiseanna néven ismert nemzetközi versenyeken. Az Irish Independent cikke szerint egy alkalommal a szex volt a fizetőeszköz egy tanár és egy bíró között a jobb pontokért. Sokan a maffiához hasonlítják a helyzetet, az egyik megszólaló, egy tanár nem mer szívességet kérni az egyik bírótól,

Mert ha egyszer így teszel, örökre adósa leszel. Mint a Keresztapában.

Az Ír Táncszövetség egy külsős bírót bízott meg azzal, hogy nyomozza ki az ügyet, ehhez minden eszközt megadnak neki. A szövetség nem csak Írországban szervezi a versenyeket, hanem a világbajnokság megszervezése is az ő feladatuk. Az Irish Independentnek legalább 18 tanárról vannak bizonyítékai, hogy megvehetők.

Brian Lawless / PA Images / Getty Images

De minek?

Az NPR próbált utánamenni, miért lett ekkora hír ezekből a nem éppen a mainstreambe tartozó területeken történt csalásokból, és miért is csalnak az emberek. A rádióműsorban többek között Samuel Sommerst a Tufts Egyetem pszichológia-professzorát kérdezték meg ezekről.

Mert logikus, hogy az etikátlan emberek csalók. Ez egy egyszerű és vonzó – talán megnyugtató – világkép

– nyilatkozta az előbbi kérdésre felelve, a másikra pedig azt, hogy a pénz, a státusz, a figyelem miatt. A sport sokszor egyébként is a saját határaink eléréséről vagy túllépéséről szól, ilyenkor néhányan átesnek a ló másik oldalára és csalnak.

Már csak azért is átesnek, mert a legjobbak között apró „segítségek” is óriási hatással lehetnek (így vált csalássá a Nike csúcstechnológiás cipője, vagy az úszásban a cápadressz), valamint mert már annyit feláldoztak már az egészért, hogy úgy érzik, ennyi belefér. Legyen szó akár a sport, akár az üzlet világáról – véli Maurice Schweitzer, a Pennsylvaniai Egyetemen a csalás természetével foglalkozó oktatója.

A kultúránk is bátorítja a csalást, „győzelemközpontú”,

ha a győzelem a cél, akkor az elérésének a módja kevésbé lesz fontos.

Szerinte három okból csalnak az emberek: pénzért, elismerésért és azért, hogy bebizonyítsák, ki tudnak játszani egy rendszert. Például, ha valakinek sikerül bejutnia a Pentagonba, vagy egy tréfa miatt ellop egy autót, azt nem fogják sokan elítélni. De hogy mi is a csalás, már nehezebb kérdés, hiszen a félrevezetés (például pont a pókerben, vagy üzleti tárgyalásokon) nem feltétlen az, hiszen ezekben az esetekben mindenki sejti, hogy nem teljesen igaz állítások hangzanak el. Ideális esetben vannak olyan kulturális vagy konkrétan leírt szabályok, amelyek meghúzzák a határt aközött, hogy mi szabályos, és mi nem.

A Guardian újságírója szerint a csalásokra még a koronavírus-járvány is magyarázat lehet, hiszen évekig voltunk bezárva, be kellett tartani nagyon szigorú szabályokat, ezek után „jó hallani” a csalásokról.

Most, amikor arról hallunk, hogy valaki megszegi a szabályokat, a tény még radikálisabb és izgalmasabb, mint az azt megelőző napokban

véli Eva Wiseman.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik