UV-védelem: nem kell váltogatni a szemüveget és a napszemüveget

A tökéletes UV-szűrés a szem számára is rendkívül fontos, és már létezik olyan színtelen lencse, ami a legjobb napszemüvegekkel azonos védelmet nyújt.

Valósággal berobbant az idei nyár, 35-37 fokos hőhullámok jönnek, a hőség miatt állandóak lesznek a riasztások, ebben a kánikulában már szenved minden, ami él. Ám nem a forróság az egyedüli veszélyforrás, a napfénnyel nagyon erős UV, azaz ultraviola vagy ultraibolya sugárzás éri a felszínt és természetesen az embert.

Ez a fény számunkra láthatatlan tartománya, érzékszerveinkkel azonosítani csak akkor tudjuk, ha már megvan a baj: bőrégés, netán rákos bőrelváltozások. Teszünk is ellene szerencsére egyre felelősségteljesebb módon fényvédő krémek alkalmazásával, a napozás korlátok közé szorításával. Csakhogy van a testünknek olyan pontja, amelyet az UVA- és UVB-sugárzás jelentősen képes károsítani, mégsem húzhatunk rá pólót, hogy védjük a napfénytől: a szemeink.

Nem kell cserélgetni

A természetes védelem, magyarán hogy pupilláink a fény hatására összeszűkülnek – így kevesebb UV-sugárzás jut látószervünkbe –, a környezeti ártalmak és részben a klímaváltozás hatásaként a mostani UV-terhelés mellett ez már kevés.

A sugárzás télen-nyáron egyre erősebben van jelen, eltérő mértékben, de az év 365 napján károsíthatja szemünket, ami pedig „nem felejt”: a károkozás az évek során összeadódik.

Nyilvánvaló megoldás a napszemüveg akár egész évben, ám a szemüvegesek jól tudják, a mindennapi élet gyakorlatában óriási macera cserélgetni, hogy védjen az UV-sugaraktól, de rendesen lássunk zárt térbe érve is munka vagy bevásárlás közben.

Zárt térben és napfényben is helytálló az úgynevezett UV Protect Technológia. Ennek lényege, hogy a színtelen lencsék is a leghatékonyabb napszemüvegekéhez hasonlóan 400 nm-ig kiszűrik az UV-sugárzást. Magyarán szemüvege egy olyan teljesen színtelen dioptriás lencsével rendelkezhet, ami nem engedi a szembe jutni az UV-sugarakat. Miért fontos ez?

Akár vakság

A fokozott UV-terhelésnek kitett szem nagyon hamar, már adott napon belül jelez: viszketés, égő érzés, ami szaru- és kötőhártya-gyulladással végződhet. A károsodás ráadásul halmozódik, az évek során olyan komoly következményekkel járhat, mint a látásromlás, a szürkehályog vagy akár időskori vakság.

A környezetszennyezés rombolja a légkör védelmét, ami pedig felelős lenne az UV-sugárzás nagy részének feltartóztatásáért. A klímaváltozás tavaszt csinál a télből, nyarat az őszből, a napsugarak beesési szöge ugyan nem változik, de a verőfényes napsütéses órák száma egyre gyarapszik.

Ahogy pedig fent írtuk, a szem – akárcsak a bőr – nem felejt, védelmére egyre hosszabb időn keresztül és egyre intenzívebben kell gondoskodnunk.

400 nm, a tökéletes védelem

A kérdés ezek után legfeljebb annyi, mit jelent a szem megfelelő védelme, és erre a már ugyancsak említett 400 nm a válasz.

Innen, vagyis 400 nanométertől kezdődik a fény látható tartománya, „alatta”, 200-400 nm között van az ultraviola sugárzás hullámhossza. Ezt még további három kategóriára bontjuk: UVA (315-400nm), UVB (280-315 nm) és UVC (100-280 nm). Utóbbi kifejezetten halálos a földi létformákra, de szerencsére ezt a hullámhosszt felfogja a földünket „pajzsként” védelmező ózonréteg.

Az UVB sugárzás többségét is elnyeli a légkör, ám ami a felszínre jut, annak jelentős szerepe van a szemet érintő rövid- és hosszútávú problémák kialakulásában, illetve a bőrégés és a bőrrák kialakulásában. Az érem másik oldala viszont, hogy bőrünk az UVB-sugarak hatására állítja elő a létfontosságú D-vitamint.

Az UVA a ráncok és a bőr daganatos megbetegedéseiért tehető felelőssé, ezek a sugarak szinte akadálytalanul érik el a felszínt. A három közül ezek energiája a legkisebb, de miként a légkörben, így a szem külső szöveteiben is kevésbé nyelődik el, ezért mélyebbre hatol és nagyon sok kárt okoz.

Ezért fontos tehát a 400 nm, mert az ilyen védelemmel ellátott lencsék teljes egészében kiszűrik az UV-sugárzást.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO – International Organization for Standardization) által előírt iparági szabvány ennél némileg alacsonyabb, 380 nm. A Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárvédelmi Bizottság (ICNIRP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évek óta folyamatosan hangsúlyozza, hogy az UV káros egészségügyi hatása miatt kedvezőbb lenne, ha ezt a felső határt 400nm-re módosítanák. Gondolhatnánk, hogy kis eltérésről van szó, ami csupán 20 nm. Viszont a Földfelszínt elérő UV mennyiség 40%-át alkotja ez a 20 nm-nyi sugárzás, így tehát nem is elhanyagolható.