Mindössze hat meccs erejéig irányította a magyar U19-es válogatottat a 29 éves német szakember. Három győzelem, egy döntetlen és két vereség és a szeptemberi sikertelen horvátországi Eb-selejtezőtorna -nem sikerült kiharcolni a továbbjutást az elitkörbe – után máris hazaköltözik Németországba.
Sören Osterland négy hónapot töltött az MLSZ alkalmazásában, aztán kapott egy jobb ajánlatot. Stefan Effenberg hívta a német másodosztály 15. helyén szerénykedő Paderborn felnőtt csapatához, amit nagy előrelépésnek tart. Nyilván az is.
„A fiatal szakember ajánlatot kapott, és azzal a kéréssel fordult a szövetséghez, hogy ne gördítsen akadályt a távozása elé. A vezetőség értékelte eddigi munkáját, valamint az eredményeit, majd arra a következtetésre jutott, hogy készséggel elengedi, és további sok sikert kíván neki az edzői pályán” – válaszolt a sportlap kérdésére Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője.
Az utódjáról még nem döntött az MLSZ. Megjegyezem, érezhető a szövetség tudásimportra törekvése – ez üdvözlendő. De úgy rendkívül nehéz lesz, ha a kiválasztottak, “ló nincs, jó a szamár is”, azaz átmeneti állapotként tekintenek a magyar labdarúgásra.
Még, ha rendkívül képzett, tehetséges, szimpatikus szakemberről is van szó, de percemberekkel rövidtávon nem lehet eredményt felmutatni – lásd Osterland fenti mutatóját -, nemhogy középtávú folyamatokat beindítani utánpótlás terén.
Ráadásul az ifjú labdarúgóink nem a válogatottban, hanem a klubokban, az akadémiákon kapják a nemzetközi szinttől nyilvánvalóan elmaradó, hiányos képzést. Azért bátorkodom ezt leírni, mert az eredmények ezt bizonyítják.
Így a korosztályos válogatottaknál akár José Mourinho, vagy Sir Alex Ferguson is dirigálhatna, a tudásdeficit nem ott, a pár napos összetartásokon keletkezik. A klubokban ellenben tetten érhető, és felnőtt korig egyre csak növekszik-növekszik.
Sören Osterland mély nyomot nem hagyott a magyar labdarúgásban. Sajnos.
