Amennyit egy egyesület hároméves átlagban bérekre tud fordítani, azzal arányos eredményt ér el, vagyis a profi futballkluboknál a pályán látott kép és a gazdasági teljesítmény igen szoros összefüggésben áll a játékosok fizetésével – hangzott el abban az interjúban, amit a Napi Gazdaság készített Dénes Ferenc sportközgazdásszal.
Nagyjából évente hatmilliárd forint az a szint, amivel be lehet lépni a Bajnokok Ligája csoportkörébe, míg tízmilliárdnál a főtáblára is nagy az esély.
Fotó: MTI/EPA
Bár a magyar klubokról kevés az információ, azt tudni, hogy a Videotonban van a legtöbb pénz – a büdzséje feltehetőleg évi hárommilliárd forint lehet, míg például Debrecenben vagy Győrben ennek az összegnek csupán a kétharmada állhat rendelkezésre. A sportközgazdász szerint egyébként ez a 3 milliárd pont arra elég, hogy „hol továbbmegy a csapat augusztusban, hol nem”, utalva arra, hogy tavaly a székesfehérváriak egy montenegrói csapattal szemben maradtak alul az Európa Ligában.
Tízezres jegyárak?
Dénes Ferenc szerint ahhoz, hogy versenyképes bevételek legyenek, nagyjából 5 és 10 ezer forint között kellene lennie a jegyáraknak. Ehhez képest például jelenleg a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 1400 forintban maximalizálta a vendégszektorba szóló jegyek értékét.
Fotó: MTI
Ideális esetben külföldi játékost is akkor igazol egy klub, ha az jobb focista, mint amilyet országos szinten találni. Magyarországon viszont a légiósok döntő többsége nem képvisel minőségi különbséget – tette hozzá a szakember. A hazai játékosoknak el kellene sajátítaniuk azt, amit a külföldi hoz, kiszorítani a csapatból, így aztán még jobb külföldire lenne szükség, akitől még többet lehet tanulni. „Érthetetlen, mi mozgatja a rendszert”, amíg a lelátók nem telnek meg, és a játék színvonala se emeli a fokozott külföldi jelenlétet – fogalmazott Dénes Ferenc.
