Három meccs és három siófoki futballista. H. Gábor, S. László és A. Attila a vádak szerint befolyásolta a Siófok Kispest elleni, Magyar Kupa-elődöntő visszavágóját, valamint a balatoniak Zalaegerszeg és Kaposvár elleni bajnokiját.
A BFC jelenlegi ügyvezetője, Horváth Károly döbbenten vette tudomásul – ha a vádak igaznak bizonyulnak -, hogy nem volt mindenkinek szívügye a sárga-kékek élvonalbeli tagsága.
“Aki volt már nős, az tudja, mindig utólag derül ki, ha a férjet becsapja, megcsalja az asszony. Az említett mérkőzések kapcsán is hasonló a helyzet. 1966 óta élek és a dolgozom a siófoki futballban, előbb labdarúgóként, majd edzőként, jelenleg ügyvezetőként és szakmai igazgatóként. Többen kérdezik, miként élem meg a napok óta folyamatosan érkező híreket? Mindig azt válaszolom, a nyolcvanas évek közepén, a Totóbotrány nagyobb volumenű ügy volt, több játékostársam érintettsége bebizonyosodott.
A hatóságoknak akkor jóval nehezebb volt a dolga, hiszen nem volt mobiltelefon, a technikai vívmányok nem voltak azon a szinten, mint jelenleg, mégis felgöngyölítették az ügyet. Nem volt kis dolog megtudni, kik és hol adták fel a nyertes, 13+1-es szelvényeket. Úgy gondolom, amíg futball lesz, illetve fogadni lehet bizonyos mérkőzések eredményeire, addig mindig lesznek csalók, akik nyerészkedni akarnak. Visszatérve a két és fél évvel ezelőtti mérkőzéseinkre: én a részletekre már nem emlékszem, akkoriban technikai vezetőként dolgoztam, a meccseken ott voltam, de az már nincs előttem, hogy kik szerepeltek a csapatban, a mérkőzéseken milyen szituációk előzték meg a kapott gólokat”.
Horváth Károly 2010 januárja óta ügyvezető, valamint a szakmai munkáért is felel. Közli, bízik benne, hogy kiderül a teljes igazság, amennyiben bebizonyosodik az érintett labdarúgók bűnössége, vélhetően jogi lépéseket tesznek, ugyanis nagyon sokat buktak azzal, hogy a 2009-2010-es szezont nem a legmagasabb osztályban, hanem egy divízióval lejjebb töltötték.
“A klub nevében elhatárolódunk a történtektől. Bízom abban, hogy a rendőrség ezúttal is alapos munkát végez, pontosan utánajár a dolgoknak. Mi mindenben együttműködünk a hatóságokkal, ha bármilyen információval tudunk szolgálni, meg fogjuk tenni. Végül hat ponttal maradtunk le, ha a Kaposvár és a ZTE elleni derbit hozzuk, pontszámban beértük volna a még bennmaradót” – jegyezte meg Horváth Károly.
Az inkriminált mérkőzések idején Aczél Zoltán dirigálta a magyar tenger fővárosának együttesét. A télen érkezett a REAC-tól , komoly hajrát vágott ki a Siófokkal, azonban az áhított bennmaradás nem jött össze. Ő különösen sokat bukott abban a szezonban, ugyanis korábbi egylete, a rákospalotai gárda is kizuhant az elitből.
“A REAC-cal hét pontot szereztem, az őszi szezon utolsó mérkőzése előtt állítottak fel, Nagy Sándor készítette fel a gárdát az MTK elleni derbire, amit az új szakvezetővel, 3-1-re meg is nyert korábbi együttesem. A télen Détári Lajost váltottam a siófoki kispadon, a BFC is tíz pontot gyűjtve, szintén nehéz helyzetben várta a tavaszt. Nem adtuk fel, nagyszerű győzelmeket arattunk, az őszi 10 ponthoz hozzátettünk 18-at, ha csak a tavaszt vesszük figyelembe, középcsapatként zárt a Bányász” – emlékezik Aczél.
“Élveztem a munkát, bár a klub lehetőségei végesek voltak, amit a vezetők ígérték, azt korrektül betartották, Nemes Ferenc tulajdonosnak és az akkori ügyvezetőnek, Csorba Ottónak köszönettel tartozom. A magyar futballban dolgozók akkor hajlamosak voltak bukott edzőnek beállítani, mondván, egy szezon alatt két együttest ejtettem ki, de ez nem igaz, ugyanis a REAC nem velem búcsúzott az NB I-től. Rákospalotán 27 hónapig voltam edző, ezen időszakra is szívesen emlékezem. A fővárosiak hat fordulóval a vége előtt már búcsúztak az élvonaltól, a Siófokkal az utolsó két fordulóban pecsételődött meg a sorsunk. Főleg a Kaposvár elleni, nagyarányú, hazai vereség fájt, megyei rangadó volt, amire külön készültünk. Már nincsenek előttem a részletek, de úgy emlékszem, tíz emberrel fejeztük be az összecsapást”.
